Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)
Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr
Komáromnál, a jobb parton mindaddig tartania kell magát, amíg Perczel Muramenti és Batthyány Kázmér eszéki csapatai fel nem érkeznek. 51 November 29-én kelt levelében Kossuth megjegyezte, hogy „a Pozsonbóli első megtámadásra Rückzug [visszavonulás] annyira ki van kürtölve, hogy az egy vesztett csatával felér". A továbbiakban azt javasolta, hogy Görgei mindenképpen tartsa Pozsonyt, mert a város környékén lévő 10 000 embert Windisch-Grátz aligha meri a háta mögött hagyni decemberben; ha pedig az ellenség mégis áttörne a jobbparton, a pozsonyi erőt nem a bal parton kellene visszavonni, hanem átdobni a jobb partra, a cs. kir. csapatok háta mögé. Noha Győrben ekkor még semmilyen tartalék nem volt, leszámítva a már említett két gyalogzászlóaljat. Kossuth ezeket előbb a jobb parton lévő Wiedersperg-dandár segítségére akarta küldeni, majd arról győzködte Görgeit, hogy ha a Győrben lévő erőt mindig kombinálja és használja, 6 000 emberrel a nádasi szorosnál megtámadhatná Simunichot. A levél elején ugyan leszögezte, hogy Görgeinek teljesen szabad kezet ad a hadi munkálatokban, s ha figyelmezteti, nem azért teszi, hogy kövesse, hanem hogy megítélje, ti. a lehetőséget. Ugyanakkor nehéz volt nem észrevenni, hogy Kossuth folyamatosan a november elején közösen kialakított, bár részleteiben nem tisztázott védelmi koncepció, ti. a hadsereg megerősített állásokban történő állomásoztatása, s a határszakasz különítmények által történő védelme ellen beszélt 52 Alig tíz nap múlva, december 8-án arra a hírre, hogy 8-án vagy 9-én megkezdődik a cs. kir. fősereg támadása, figyelmeztette Görgeit: „intézkedjék úgy, hogy az első támadás meghiúsuljon, mert ettől függ a tél megnyerése, összpontosítsa tehát, amennyiben szükségesnek látja, erejét Győrött, vagy útban Győr felé". 53 „Csak az első csatát nagyban nyemők meg: akkor békénk volna ott a tavaszig: s tavaszra 80 000 emberünk - minden az első csatától függ" - írta december 14-én Csánynak. 54 A győri sáncolásokkal kapcsolatos első intézkedést Görgei november 5-én adta ki. Ezen a napon javasolta Kossuthnak egy „építész-zászlóalj" felállítását, mely többek között sikerrel működhetne Győr sáncolásánál is. 55 Ugyanezen a napon értesítette Kossuthot, hogy a sáncolások irányítására Győrbe rendelte Kollmann József ezredest, a hadsereg táborkari főnökét, s kérte az OHB elnökét, hogy egy kormánybiztost rendeljen ki a munkálatok elősegítésére; illetve, hogy a Győr városi mérnököket is utasítsák a munkákban történő részvételre. 56 November 15-én kérte Csányt, a visszavonulás esetére teendő rendeletek céljából tudassa vele „a legnagyobb beszállásolási képességet mind gyalogság, mind lovasság számára" különösen Mosón, Óvár, Győr városokról és környékükről, valamint Gönyűről, Szőnyről s kettő közt 51 KLÖM XIII. 569-570. o. 52 KLÖM XIII. 581-582. o. Hasonló értelemben írt aznap Csánynak is. uo. 584. o. 53 KLÖM XIII. 679. o. 54 KLÖM XIII.747. o. 55 Közli Hermann, 1994. 935. o. Kossuth ezt még aznap jóvá is hagyta, uo. 936. o. 56 KLÖM XIII. 356. o.
