Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

Kossuth november l-jén a feldunai hadsereg fővezérévé nevezte ki Görgeit, s rábízta az országhatárok védelmét a Kis-Kárpátok északi szakaszától egészen a Fertő-tó déli partjáig. A Görgei rendelkezésére álló erő állandóan változó létszám­mal 20-25-30 000 emberből állt: a tábort folyamatosan hagyták el a mozgósított nemzetőrzászlóaljak és a rövid szolgálatot vállaló önkéntes mozgó nemzetőrök, s helyettük részint a Délvidékről kipróbált sorezredi és huszárcsapatok, a hátországból pedig frissen szervezett honvédzászlóaljak érkeztek. Kossuth már a schwechati csata előtt arról írt, hogy a szabad ég alatti táboro­zás október végén már lehetetlen, s ha a sereg nem támad, téli szállásokra kell azt vinni. Ez pedig annyit tesz, „mint kimondani azt, hogy a mostani vonalt sem tartjuk meg, hanem Pozsonynak, Győrnek, Komáromnak és Sopronnak megrakására szorítkozandnánk Mosonyig előre tolt őrszemekkel". Ennek a négy pontnak a meg­szállása azonban felemészti azokat az erőket, amelyek a téli szállásra vonulás, azaz a rövid időre mozgósított nemzetőr és önkéntes mozgó nemzetőrzászlóaljak haza vo­nulása után megmaradnak. 28 November 2-án, három nappal a schwechati vereség után arról írt az Országos Honvédelmi Bizottmánynak (OHB), hogy terve szerint „a Duna bal partján Pozsonra, jobb partján a Fertő szomszédságában valamely jó helyre támaszkodva, innen majd Bruck, majd Sopron felé az egyes betöréseknek száguldó csapatokkal útját vágjuk; amonnan a Duna jobb partját fedezzük, s olyanforma détachement [különítmény], aminő most Simonich [sic!] ellen működik, száguldó expedíciókat tegyen". Azonban akármilyen tervet is fogadnak végül el, az ország szívét fedezni kell. Mivel pedig a fősereg Pozsonyba vonult vissza, Kossuth kérte az OHB-t, „hogy a Pozsonyba destinait [rendelt] tartalék sereg organizacionális helyéül méltóztassék Győrt választani", s oda már most két zászlóaljat küldeni. 29 Kossuth és Görgei az elkövetkező napokban viszonylag rendszeresen érintkez­hettek. Görgei emlékiratai szerint amikor a követendő terv szóba került, ő azt java­solta, hogy a Duna jobb partján a hadsereg zömével Győrig, az elővéddel pedig Mosonig húzódjanak vissza, a bal parton pedig csupán Pozsonyt és a Fehér-hegység főbb szorosait tartsák megszállva, ezeket is csak elszigetelt erős osztagokkal, ame­lyeknek az ellenséges túlerő előnyomulása esetén egyrészt Lipótvár, másrészt Komá­rom falai alá vonuljanak vissza. Ehhez járult volna a hadsereg teljes újjászervezése, az OHB és az országgyűlés székhelyének a Tiszántúlra történő áthelyezése. 30 28 Kossuth - OHB, Parndorf, 1848. okt. 25. Közli KLÖM XIII. 276. o. 29 KLÖM XIII. 331. o. 30 Görgey Artúr I. 233. o. Nem sokkal odébb azt írja, hogy a Mosón és Győr melletti védelmi berendezéseket elvben helyeselnie kellett, „arra az esetre gondolva, ha az ellenség a támadást a jövő tavaszra halasztja". Ebből a passzusból úgy tűnik, mintha nem ő maga lett volna a javaslattevő; ennek azonban az iratok ellene szólnak, uo. 256. o. Hermann: Duka 159. o. szerint Görgei kérte a kormányt, „hagyna fel a határ-

Next

/
Thumbnails
Contents