Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

végínségbe döntse, erején túl magát feleméssze, elállott, hogy a beligazgatás, a kormányzás, az igazság kiszolgáltatása a gyakortább gyűlések által hátramaradást ne szenvedjenek, mely hiányt a legújabb törvényszerzés bölcsen belátván a törvényszék hatóságát kiterjeszté, hogy orsz.gyűlések alatt is ítélhessenek.

269 Elállott, mert tapasztalta nagy kárát a nemzeti gazdálkodásban, midőn az ország nagyságai és színe hosszabb időre birtokaiktól távol az orsz.gyűlésen a közjóért fáradoztak. 2.) Ha már elődink okait és eljárását figyelemmel késérem és azokat a most élő nemzedékre alkalmazom, ha a nemzet mostani állását, viszonyait tekintem, ha az alkotványunk mai minéműségét foglalom, ha elgondolom, hogy a század, melyben élünk s mely sok és különnemű üdvös törvényekkel gazdagítá a törvénykönyvünket, ha elgondolom, hogy a törvényeink a polgárélet minden szakára kiterjednek és minden polgári osztályt többen-kevesebben, nagyrészben elrendezek, melyek ösvényén a nemzet halad és fejlődik, nyíltan kimondom, hogy fmegjgyőződésem tartja: hogy nem óhajtom, hogy a régi kor gyakorlatára a nemzet visszatérjen és minden évben orsz.gyűlést tartson, elegendőnek tartom a minden harmad évi gyűlést a még hátralévő hiányok, fogyatkozások pótlására, alkotványunk kiegészétésére, tökéletesítésére, annyival is inkább, mivel a törvény szabta idő ellenére már szokássá vált az orsz. gyűlésnek hónapokra, évekre kiterjesztése. Nem győzte hajdan a nemzet a gyakortább és évenkinti orsz.gyűléseket, és keserű panaszokat emelt ellenük, midőn 14 napig, két hónapig tartottak, midőn úgy mondván, azok tartása a nemességnek mibe se került, midőn a jobbágyság nemcsak a követeket, hanem a főurakat, a regalistákat

270 is tartotta! Mely roppant változást hozott létre e tekintetben a jelenkor? És mely roppant teher sújtja a nemességet? A legújabb törvény szerint (1840)

271 viselendi örök időre az orsz.gyűlési költségeket, a regalisták pedig többszörösen megrovattatnak, fizetik a követeket, nem gyámolíttatnak jobbágyaik által és a végetlen orsz.gyűlésen magok költségein élnek. Nem csekélység ez és nem tudom, meddig elviselhető teher ez; figyelemre méltó az is, hogy a követek napidíjuk nagyobbszerű, mint valaha, amihez járul a napirend, melynél fogva nincs országgyűlés, hol kisebb-nagyobbszerű ajánlások nem tétetnének! Úgy gondolom, hogy ez igen fontos ok és meggyőző az évenkinti és terjedelmesb orsz. gyűlés ellen. Nem osztozom tovább az évenkinti orsz.gyűlés tartásának eszméjében és nézetében, mert e tervben látom az egyébkint is már mélyen sebzett nemességnek közbenvetőleg örökös új adóneme alá való vettetését, ha azt sem érintem meg, hogy Utalás az 1844/8. tc.-re. MT. 1836-1868. 205. p. Regalista - királyi meghívólevéllel az országgyűlésen részt vevő követ, főrend, jelentősebb birtokos. 1 Rimely eltévesztette az évszámot, utalása minden bizonnyal az 1844/11. tc.-re, az országgyűlési szállások szabályozása tárgyában született törvényre vonatkozott MT 1836-1868. 209-210. p.