Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

VII. Rimely lemondása az egyházi tizedről, 1848. március 18. Ha vagyon tulajdoni jogom, s bármennyi legyen ez a papi dézsmára nézve, melyről mindig az volt hitem s győződésem, hogy én a papi dézsmának csak haszonvevője és nem tulajdonosa vagyok, azt a szent szerzetem nevében, úgy szükségelvén a hon jelen állása s java, édes hazámnak egész készséggel áldozatul hozom. Lehetetlen azonban eltitkolnom, hogy eme áldozat a szent szerzet létének kérdése, mert a dézsma, miután a kilenced századoktól megváltva vagyon, jövedelmének tetemesb részét tevé, a nemzet igényében követelt, mely áldozatra mégis kész vagyok, mert erősen hiszem s reménylem a nagylelkű s igazságszerető nemzetemtől, cs. kir. fennségétől és a méltóságos főrendektől, hogy a szent szerzet szükségeit más módon fedezni kegyeskedjenek, amiért is magam és szent szerzetem jelen és jövő sorsát szeretett nemzetem, cs. kir. fensége és a méltóságos főrendek magas kegyeibe ajánlom. VIII. Rimely befejezetlen feljegyzése az évenkénti országgyűlés tervezete kapcsán, 1848. március 20 körül

266 Eszmélet Az évenkint tartandó o. gyű lésnek felirata felett 1.) A TKR. által megkészült felírási javaslat az évenkint tartandó o.gyűlés felett, kimeríté a régi óhajtásomat, mert ez megkészült ama alapon, melyen óhajtom megkészíttetni minden országos üzeneteket, válaszüzeneteket, felírásokat, szóval mindennemű országos irományokat, határozatokat. Tudniillik a már álló törvények nyomán, vagyis visszatekintettél s figyelemmel az alkotmányos rendszerünkre, mert úgy találom, hogy ez az egyenes út, a biztosabb mód, mely felfedezi: vajon a hazának szüksége vagyon új törvényre? Mely mutatja, miként és mennyiben kelljen az ősi institutioinkat a kor kivánatihoz, szükségeihez alkalmaztatni, simítni, törvényeinket tökéletesítni és így a nemzet, a haza anyagi, szellemi jobblétét elősegítni, előmozdítni. Ezen út, mód tiszteletben tartja az őseinktől nagy s drága áron megszerzett alkotmányunkat. Fürgén és szorgalmasan felkéressék a TKR. e jelen szerkezetükben a polgári törv.könyvben mindazon törvénycikkek jelesbieket [megnézni], melyek az orsz.gyűlésről rendelkeznek és annak évenkinti tartásának szükségét, hasznát tanúsítni látszanak, mely eljárás, okoskodás, tanácskozás módját tartom orsz.gyűlésinek, parlamentárisnak. Mely általányos nézetem után bátorkodom a TKR. által tervezett felírási javaslat felett az évenkint tartandó orsz.gyűlésről alázatos véleményemet kimondani. Főrendi napló, 1848. 349. p. Rimely-iratok, sz.n.