Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

VI. Rimely feljegyzései Kossuthnak az átalakulásról szóló, 1848. március 3-i indítványán

255 Felírási javaslat. A békés útoni átalakulás biztosítása tárgyában mire mutat a törvénykönyv I. Ferdinándtól, különösen 1827. évtől ** annyit tesz: önállók, függetlenek akarunk lenni. ergo elválni De minőkre? Kimutatta. Felséges sat. A legújabb időkben kifejlett események mulaszthatlan köteleségül teszik: figyelmünket azokra fordítani, miket Felséged uralkodóháza iránti hűségünk, az öszves birodalom iránti törvényes viszonyaink és hazánk iránti kötelességünk megkíván. [1] Históriánkra visszatekintve, előttünk áll annak emlékezete: hogy három század ólta alkotmányos életünket a kor igényeihez nemcsak ki nem fejthettük,* de sőt leginkább fenntartására kellé minden gondjainkat fordítanunk.** [2] Ennek oka: hogy Felséged birodalmi kormánya nem lévén alkotmányos irányú, úgy kormányunk önállásával, mint alkotmányos életünkkel összhangzásban nem lehetett.* Eddig ezen irány csak alkotmányosságunk kifejlődését hátráltatta, most úgy látjuk, hogy ha tovább is folytattatik, és ha a birodalmi kormány alkotmányossággal összhangzásba nem hozatik, Felséged trónját és a pragmática sanctionál fogva kedvelt kapcsokkal hozzánk kötött birodalmat eliáthatlan következményekbe bonyolíthatja, hazánkra pedig kimondhatlan kárt áraszthat. Felséged minket reformokra hívott össze;* mi régi óhajtásunkat láttuk ezáltal teljesedve, és buzgó készséggel fogtunk a munkához. [».] [3] De alkotmányos életünk is valódi képviseleti irányban igényel fejlődést, szellemi érdekeink a szabadság alapján ápolást követelnek. 255 Rimely-iratok, 117. sz.