Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

* p.o. ha angol és francia Törökországban köti és Magyarhonban pereskedik! No kell a bírónak török törvényt tudni. sőt, ekkor a magyar törvény szerint kell ítélni szerint cselekvényök inkább megállhat.** 34, §. Midőn pedig külföldi külföldivel e hon határain kívül lép magánjogi viszonyba,* az azon álladalom törvényei szerint ítéltetik meg,** melyben a jogviszony előállt, hacsak a szerződésnek alapjául más ország törvénye nem vétetett. [...] V. Rimely feljegyzése az 1836/21. tc. végrehajtásáról,1848. március eleje

250 Clamor 1- ör. Az ifjabb törvényben második példáját lelem a bonyodalmaknak, midőn a magy.[ar] törvényhozás hatalma felsőbbség tudatában a gyengébb fél vagy nemzet ellen határoz. Az egyik példa az 1751. 23.,

251 a másik az 1836. 21. [tc] Vajódik a törvényhozás maiglan, quia sine me de me.

252 2- or. Megszülettek az 1836.21. által a bonyodalmak, a törvény végre nem hajtathatik, és a kormány, a felség vádoltatik a nem akarásról, pedig 3- or. A király akarja, mint 1844. szeptemberi és novemb.[eri] resolu ti ójában

253 megmondá, akarja, mint a kir. előadás IX. pontjában foglaltatik. 4- er. Nem akarja Erdély engedni, nem akarnak a Részek visszacsatoltatni, világos ez a k. kir. előadásokból, világos Erdély és a Részek [magatartásából, mert miért nem bocsátá el Erdély e Részeket maiglan? És ha a Részek nem akartak volna, miért nem tudatta az 1840., 1843., 1847. [évi] gyűléssel etc? Miért nem folyamodtak a Részek a magyar hongyűlésre, mint e néhány erdélyi nemes? Miért engedte Erdély gyűlésére jönni a Részeket? Most is úgy áll Erdély, mint 1790[-ben] az unióval. Tehát Erdélyien] és a Részeken múlik. 5- ör. Én is, mint magyar szeretném a Részek visszakapcsolását és a bonyodalmak végét. Kész vagyok minden eszközhöz nyúlni, de a nádor közbenjárását alig találom alkalmazhatónak, mert elhallgatván, hogy ki között intermediáljon,

254 a kir. kormány Rimely-iratok, sz.n. 1 Az 1750/23. tc. arról határozott, hogy Szerem, Pozsega és Verőce vármegyéket a magyar országgyűlésre meghívják, ott rendes szavazati és egyéb jogot élveznek, más tekintetben a többi (például báni) joghatóság épségben marad. MT. 1740-1836. 84-85. p. 2 „Mivel rólam, nélkülem." (ti. döntöttek.) 3 Resolutio = leirat. 4 Intermedial = közvetít.