Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

most. Ez tehát egy oka, miért nem volt nagyobb sikere a törvénynek több helyen,

225 a másik ok a pénzszűke, a lehetetlenség. Több helyen még más körülállások hátráltatták az örökváltást, tudniillik a sok vagy rossz tanácsadók, a különféle hatósági befolyások, mint ez történik a tagosztálynál, elkülönözésnél, amiért is oly csekély eredményű az üdvös törvény. Győződésem ezek, és ezekhez hasonló okok gátolják az örökváltságot, de nem a földesurak nem akarása; e bajokon kell segítni és talán nagyobb foganata leend a törvénynek. 8- or. A kényszerítő megváltási elvet kimondatni és törvényt alkottatni azért nem akarom, elhallgatván ha ez egyoldalú volna, és csak a földesurat szorítna, hogy az igazságtalanság volna, mivel sok rossznak csíráját találom rejleni ez törvényben. A földesurak számtalan háborgásoknak, ízetlenségeknek, nyugtalanságoknak, sőt történhető erőszaknak, igazságtalanságnak lehetnének kitéve. Vágynak bujtogatok és izgatók, kik a lehetlen jobbágyot reá veszik, hogy örökváltságát keresse földesuránál, természetesen módja nem lévén, elutasíttatik; folyamodik a hatósághoz, a kényszerítő törvény áll, végképpen akarja, nem akarja biztosítva, vagy enélkül reá szoríttatik, bárminő legyen a szerződés az egyezkedésre (és csakhamar ki fog mutattatni a tökél, [etes] kármentesítés), melyen ha nem tud, nem akar megnyugodni, legalább egy hosszú vagy veszedelmes perre tett szert. 9- er. Én tehát a TKR. állításán kiindulván, hogy az úrbéri viszonyok az illető felekre már nem kívánatos [ak], mit minden fél belát, tapasztal, és azért minden fél kész is ezekből kibontakozni, mihelyt ideje, alkalma, módja leend, minden törvény rendelése nélkül, elégnek tartom az 1836: 8., 1840: 7. engedményező törvényt, mely kimondja, hogy lehet, szabad szerződni, egyezkedni mind a két félnek az örökváltság felett. Azonban igenis kívánom, hogy a kir. előadás értelmében minden módok, eszközök előállíttassanak, melyek a megváltást elősegíthetik. Ez az én óhajtásom: mivel szerződésről, eladásról, a tulajdon elidegenítéséről vagyon szó, hol semmi erőszaknak közben jönni nem szabad, mely a tulajdonost késztetné akarata, szabadsága nélkül tulajdonától megválni. (Ez a contractusoknak

226 természete.) Azért rendeli ugyan az 1836: 8. törvénycikk is, mely éppen a jobbágyi megváltásokról rendelkezik, hogy az erőszakos szerződés törvényes ne legyen. - 1. §. Hogyan akarhatna tehát a jelen törvényszerzés a természeti igazság ellen, hogyan az imént idézett törvény ellen rendelkezni? Hogyan intézkedni, melynek feladata a tulajdon szent szentségét [sic!] védni, fenntartani, az álladalomban, hogy akar, nem akar valaki, köteles legyen tulajdonától megválni. 10. Ez meggyőződésem, azonban szavazatomtól nem akarván elesni, ha az örökváltságra a földesúr részéről a kényszerítés elve elfogadtatnék és kimondattatnék, és törvény alkottatnék, úgy ehhez is járulok, [azzal] a kikötéssel s megszorítással, hogy a törvény csak alkalmazható legyen, ha a helység kívánja a megváltást. Nem kívánnám, hogy az egyesekre is kiterjesztessék, mert ez a megváltottaknak és az uraságUtólagos, ceruzával írt széljegyzet: „és nem könnyen leend jövőre". Contractus - szerződés.