Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

miniszter feladatává tette volna. Rimely egyik észrevétele sem került be a törvény végleges szövegébe.

206 Az országgyűlés utolsó napjaiban került „szőnyegre" a „felelős miniszterségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről" készült törvényjavaslat. Rimely nem volt éppen elragadtatva a Széchenyi illetve Szalay László által kidolgozott és április 5-én benyújtott nagyszabású tervektől, drágának és kapkodva összeállított ötletnek tartotta mindezt. Pedig Széchenyi közlekedési miniszterként illetve azt megelőzően is alapos terveket készített az úthálózat fejlesztésének irányairól és tartalmáról.

207 A tárgyban készült röpívre a főapát több megjegyzést is tett.

208 Az 1. §-ban a törvényalkotó a kormány feladatául a közlekedésfejlesztés céljaként csak röviden a „közkereskedés előmozdítását" jelölte volna meg, Rimely be akarta szúrni: „vagy a vidék tetemes jobblétét". A törvény hat új vasútvonal kijelölésére adott utasítást a minisztériumnak, mire a főapát felcsattant: „ez rettenetes felhatalmazás, egyszerre egyet". Ugyanez a passzus a vonalak tervezésére, továbbá a munka „idővesztés nélküli" megkezdésére is utasított, Rimely a kettő közé iktatta volna, hogy a miniszter tervrajzait az országgyűlés is hagyja jóvá. A kormány iránti bizalmatlanság tűnik ki abból a megjegyzéséből is, hogy az építkezésekre az állam által biztosítandó 10 milliós pénzalapot nem egyszerre hozta volna létre, hanem az országgyűlés egy-egy ülésszaka között elosztva. (Ennek a pénzalapnak az ügye egyben a kormány iránti bizalom próbaköve is volt, Kossuth április 8-án támogatta Széchenyi javaslatát a főrendekkel szemben. Utóbbiak első válaszüzenetükben - Rimely fenntartásaival összecsengő módon - nem akartak hozzájárulni új vasútvonalak létesítéséhez a következő országgyűlés jóváhagyása előtt, egyben pontos költségvetést, az ország teherbíró képességének felmérését szorgalmazták.

209

) Az utak, hidak fenntartását a törvény ideiglenesen a tárca által a megyéktől átvett közmunkák irányításával szabályozta, s Rimely nem értette, milyen pénzalapból fogják ezeket finanszírozni. Ha ugyanis a megyét igénybe veszik, „úgy kétszeresen adózunk". A főapát észrevételei ezúttal sem jelentek meg a törvény szövegében.

210 Az alsó tábla igen zsúfolt március 21-i ülésnapján különösebb vita nélkül elfogadták a Jászkun és a Hajdú kerületekről, valamit a községi választásokról szóló törvényjavaslatokat, melyek a főrendek körében sem váltottak ki heves nézetkülönbségeket, ami azért nem azt jelenti, hogy ne lettek volna a javaslatoknak vitás pontjai.

211 Rimely hagyatékában rábukkantunk még egy beszédvázlatra, melyben a Jász206 Ld. 1848/22. tc. MT. 1836-1848. 244-246. p. 207 1848. február elején jelent meg Pozsonyban Széchenyi Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről c. munkája. A vonatkozó országgyűlési tárgyalásokra ld. pl. Széchenyi-napló (1982) 1223-1226. p.; vö. Károlyi, 1936. 144. p.; a tárgyalások részletes ismertetése: Spira, 1964. 113-128. p. 208 Rimely-iratok, 306, sz. 209 Ld. erről pl. KLÖM. XI. 735-737. p. 210 Ld. 1848/30. tc. MT. 1836-1848. 253. p. 211 Ld. pl. KLÖM. XI. 66. p.; Károlyi, 1936. 143-144. p. stb.