Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

(Ugyanez a kitétel Kossuth eredeti törekvéseivel szemben végül szerepelt az országgyűlési népképviselet - 1848/5. tc. - „qualificatio"-i között is.

201

) 3.9. Egyéb politikai kérdésekről Röviden, érintőlegesen összefoglaljuk, mi volt, pontosabban mi lehetett még Rimely főapát véleménye egyes további országgyűlési kérdésekről. Számos röpíven, nyilván a zsúfolt tárgyalási napokkal összefüggésben (vö. 3.7. fejezet) ugyanis csak egy-egy megjegyzést rögzített, melyek inkább adalékai lehetnek politikai felfogásának. A nagy vitákat eredményező (és főleg a pesti radikálisok indulatait felkorbácsoló) Szemere nevéhez fűződő sajtótörvény-tervezetet a pannonhalmi főapát is átolvashatta, szövegén el is gondolkodhatott, véleményét azonban nem rögzítette. Csupán a tervezet sajtóvétségekről szóló I. fejezetének 3. §-hoz, a sajtó útján elkövethető „bűn vagy vétség" szövegrésze mellé írta oda: „ez megelőzendő",

202 amiből mindenesetre a szigorúbb szabályozás iránti elkötelezettségére következtethetünk. (Nem az utólagos megtorlást, hanem a megelőzést tartotta fontosnak.

203

) Nem fűzött Rimely terjedelmesebb megjegyzéseket a nemzetőrségről szóló törvénytervezethez sem, pedig a kérdés bizonyára érdeklődésének középpontjában állt. Nemcsak azért állíthatjuk ezt, mert az alsó tábla által már március 22-én megszavazott javaslatot a főrendek még a felelős kormányról szóló törvénynél is aprólékosabb viták alá vetették (az üzenetváltások miatt csak mintegy két hét múlva küldhették Bécsbe az elfogadott törvény szövegét),

204 hanem azért is, mert Rimely 1848 nyarán különösen sokat foglalkozott a nemzetőrség és az egyház - különösen a szerzetes papság - kapcsolataival, a népképviseleti országgyűlésben pedig a honvédelmi kérdésekről számos beszédvázlatot, feljegyzést készített. A régi törvények iránti érzékenysége ütközik ki akkor is, amikor egy röpíven

203 a törvény bevezetésében a felkelési kötelezettség megszüntetésének kiemelését szerette volna látni. Ugyanott a 2. §-ban a nemzetőrség szervezésére kijelölt helyhatóságok között a kapcsolt részek tartományi közgyűléseit is meg kívánta említtetni, más helyen pedig az „őrsereg" kiképzésére tisztek kirendelését nem általában a „kormány", hanem konkrétan a vidített és végül elfogadott 1848/23. tc.-et ld.: MT. 1836-1848. 246-248. p. Irányi Dániel „kiáltó igazságtalanságnak" minősítette a „törvényesen bevett" jelzők betoldását, melyet „nagyon is liberális személyek" követtek el. Irányi-Chassin, (1989) 156. p. 1 Ld. KLÖM. XI. 66., 684-685. p.; vö. Csorba, 1991. 2. r. 15. p.; Zakar, 1995. 80. p. stb. 2 Rimely-iratok, 157. sz. 3 A sajtótörvényre többek között: Károlyi, 1936. 130-132. p.; MT. 1836-1848. 238-243. p. stb. 4 A főrendek vitáiról ld. pl. Főrendi napló, 1848. 412-427., 443-446. p.; Károlyi, 1936. 124-130. p. stb. 5 Rimely-iratok, 169. sz. Vö. Irományok, 1848. 96-98. p. 80. sz.