Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

politikai elkötelezettség és aktivitás nyomott legtöbbet a latban, így nem meglepő, hogy vagy „meggyőződéseiket önérdekeik miatt mindenben föláldozni kész vagy elvből a reakcióhoz szító egyéniségek" juthattak püspöki székekbe.

159 Rimely Mihály 1848-as felfogásáról általánosságban aligha tudunk pontosabbat adni a bencés rendtörténetíró értékelésénél: „nem lelkesedett a nemzeti küzdelemért, érzelmileg kétségtelenül az uralkodóház, a régi alkotmány híve volt".

160 3.8. Az évenkénti országgyűlésről, a felelős kormányról és a népképviseletről (1848/3., 4., 5., 16. tc.) Az országgyűlés március 18-1 tárgyalásain az alsó tábla határozatot fogadott el a törvényhozás legfontosabb feladatairól, melyeket az új végrehajtó és törvényhozó hatalomról (felelős kormányról illetve népképviseleti alapú országgyűlésről), a közteherviselésről, az úrbéri viszonyok megszüntetéséről (a földbirtokosok kártalanítása mellett), az ország „belbékéjét" megteremteni hivatott nemzetőrség, valamint a sajtószabadságot biztosító esküdtszékek felállításáról szóló törvényekben jelölte meg. Már ez a nyilatkozat úgy fogalmazott, hogy „mindazon törvényeknek alkotását, melyek az ország belbékéjének és a nemzet szabadságának biztosítása végett rögtöni intézkedést nem kívánnak", a követek a következő „Pesten tartandó nemzetgyűlésre" halasztják.

161 Vagyis ekkor a politikai közvélemény számára már egyértelmű volt, hogy - régi kívánságnak megfelelően - a magyar törvényhozásnak a politikai élet valódi központjának számító fővárosban, Pesten és nem a nyugati határszélen fekvő, Bécshez közeli Pozsonyban kell üléseznie, méghozzá nemcsak esetenként (amikor a király összehívja), hanem állandóan. A folyamatosan működő törvényhozás polgári eszméjét a reformellenzék teoretikusai már részleteiben is kidolgozták illetve vitatták (például az 1843-44. évi országgyűlésen),

162 s ugyanezt a kívánságot 1848-ban nyomatékosította a márciusi ifjak híres „12 pontjának" 3. számú követelése is. A pesti országgyűlés iránti igény - különösen a radikálisok körében - olyan erősnek mutatkozott, hogy sokan a fővárosba történő haladéktalan átköltözést követelték.

163 A Szemere által az országgyűlés új rendszerének kialakításáról fogalmazott törvényjavaslatot a március 20-i kerületi ülés tűzte napirendjére, majd a jóváhagyást követően másnap és 22-én már a főrendek vitatták meg. A számos pontosító részletet eredményező üzenetváltások után március 30-án fogadta el a két tábla együttes i:,J Horváth (1986) 370. p. 160 Sörös, 1916/a. 444. p. 161 Irományok, 1848. 80-81. p. 56. sz.; Urbán, 1986. 126. p. 162 Ld. erről pl. Szalay László: Évenkinti országgyűlés s utasítási rendszer. I-III. In: Szalay, 1847. 267-282. p. stb. 163 Ld. erről pl. KLÖM. XI. 684. p.; Hermann-Pelyach, 1990. 13. p. stb.