Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Szabó Péter: Győri tüzérek a Donnál

SZABÓ PÉTER GYŐRI TÜZÉREK A DONNÁL „A honvéd a múltban és a közelmúltban is szövetségesei előtt tekintélyét becsülettel már kiverekedte...Elvárom, hogy nemcsak méltók lesztek erre a megbecsülésre, hanem Európának ebben a kereszteshadjáratban, mint a II. hadtest katonái, bátorságtokkal és kötelességteljesítésetekkel példát fogtok mutatni a kint küzdő többi bajtársaknak is. Midőn az elvonuló alakulatok minden tisztjének, tiszthelyettesének és legénységének a viszontlátásig Istenhozzádot mondok, szívből kívánom, hogy mielőbb dicsőséges zászlókkal, győzelmesen térhessetek vissza szeretteitekhez. Vezérelje minden lépéseteket a katonaszerencse."

1 - Hennyey Gusztáv altábornagy

2

, a székesfehérvári II. hadtest parancsnoka ezen szavakkal búcsúztatta a hadtest keleti hadszíntérre elvonuló alakulatait, melyek 1942. április 9-tól Győrből, Komáromból, Magyaróvárról, Székesfehérvárról, Léváról és Somorjáról indultak el, hogy a 2. hadsereg kötelékében részt vegyenek a kezdetben győzelmes előrenyomulásnak vélt, majd tragédiába torkollott oroszországi hadműveletekben. A hadtesttói elvonuló csapattestek

3 a magyar királyi honvédség szinte valamennyi fegyvernemét képviselték. Gyórból a 46/1. gyalogzászlóalj, illetve az 5. tábori tüzérosztály által felállított 5/II. fogatolt közepes tarackos tüzérosztály, s az 5/1. kísérő tábori ágyús üteg került ki 1942. áprilisában a keleti hadműveleti területre. Értekezésem tárgyát ezen utóbb említett tüzérosztály 24 éves története képezi. Elsősorban az 1942. tavaszán mozgósított csapattestjeinek keleti hadszíntéri tevékenységét ismertetem. A győri tüzérosztály története a két világháború közötti időszakban (1921-1938) Győrt általában mint a vizek városát, a püspöki székhelyet, s a fontos ipari és közlekedési központot szokás jellemezni. A katonaváros meghatározást sohasem kapcsolták hozzá, holott Győr több évszázados történelme során a katonaság is kétségkívül szerepet játszott. Kiemelt végvári szerepét a XVIXVII. századi török háborúk idején sokáig nem veszítette el, s számos alakulat állomásozott területén, garnizonjában a két világháború előtt, alatt és között is. Az 1921 és 1945 közötti időszakban a lovassági, illetve - korabeli kifejezéssel élve - gyorsfegyvernemi

4 alakulatok kivételével a magyar királyi honvédség valamennyi fegyverneme megtalálható volt a városban. A helyi társadalmi, kulturális és sport rendezvények nem zajlottak le a honvédalakulatok képviselete nélkül, a város vezető testülete és polgársága elfogadta és megbecsülte a katonaságot. Egyfajta kötődést lehetett felfedezni abban a megnyilvánulásban is, mikor Győr „szabad királyi város polgársága" 1942. augusztus 15-én az írás tárgyát képező helyi alakulatnak csapatzászlót adományozott. Az ünnepélyes csapatzászló-avatásra a volt Gabonapiac területén került sor, a zászlót a győri