Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

létre a hírközlésnek igen rövid időt alatt. A távírda Gyérben is forgalmas központtá fejlődött. A városi anyakönyvekben a távirdai hivatalnál lévő személyek növekvő száma, bár nem a teljesség igényével, de bizonyítható.

78 A győri postaszervezetbe enged betekintést például azidoből az 1857-es helyi naptár (első megjelenése), amely közli a teljes városi címtárat. „Cs.kir. Postahivatal Győrött. Elnök és hivataltiszt: Heinzel M.J., Hivatali tisztek: Götz Ignác, Lovag Schmidt Leonard, Járuléknok: Marék Ferdinánd, 3 szolga. Postaállomás Győrött, Postamester: Szauter József, Postaállomások és Hivatalok: Kiadó Szent Miklóson Oberkammer József, Téthen Szinger Dávid, Sz. Mártonyban Kuedermann Antal." (79) Az évenként megjelenő hasonló naptárak a személyi részen túl a postai viteldíjakat, illetékeket is közlik a közönség tájékoztatására. A naptárak szerint akkor már Győrben külön működött a Postahivatal és a Postaállomás, a környékbeli településeken összevontan állomások és hivatalok. Ez a postai szervezet maradt érvényben a következő évtizedben is, egészen az 1867-es kiegyezés XVI. tc. 18. paragrafusának, a Postatörvénynek érvénybe lépéséig. A forradalom után 1849-ben megszüntették Bécsben az udvari postaigazgatóságot és a posta ügyeit a Kereskedelmi-, Ipar és Közmunka Minisztériumára ruházták az egész birodalom területét érintően. A magyar posta ügye ismét Bécsbe került. A szabadságharc idején kinevezett postamestereket, az osztrákok számára megbízhatókkal cserélték ki, a többieket elbocsátották. A postaszervezetet 1849 végén az ország közigazgatási szervezeti beosztásához hasonlóan nyolc postaigazgatóságban szervezték meg. Az új helyzetben a postajáratok Győrbe és Győrből naponként közlekedtek.

80 Az 1850-ben bevezetett rendszernek megfelelően a postahivatalok csak a küldemények kezelésével, a postaállomások csak a szállítással foglalkoztak. A magyar postamesterektől ekkor a hivatalukat megváltották, azt kincstári kezelésbe vették, a korábbi postamestereket, ahol alkalmazták, postaszállítóknak nevezték, illetve sorolták be a hivatali fokozatba. így történt ez a többi között a győri postáknál is. Az 1850. június l-jével bevezetett levélbélyeg használata a viteldíj lerovására az egész birodalom területén megtörtént.

81 További szervezeti változást tartalmaz a magyarországi posták részére az 1850. II. l-jén bevezetett postatörvény, amely szerint szabályozták a levélborítékok címzését, de lényegesebb a posta és a távírda szervezeti összekapcsolása. A magyarországi postaszemélyzet azidőben az osztrák minisztériumhoz tartozott. Ezt változtatta meg az 1856-ban megjelent rendelet, amelynek értelmében a magyarországi posták személyzete a főkormányszék hatáskörébe került.

82 Ez a rendelkezés még egy évtizedig sem volt érvényben, mert 1864-ben ismét osztrák állományba sorolták a magyar postásokat. Ez az állapot egészen az 1867-es kiegyezésig tartott. A győri posta számára új feladatot jelentett és a vasúttal való együttműködést, hogy 1864. március l-jén megindult a Bécs-Pest 10. és 11. számú első magyarországi mozgóposta Győrön keresztül, amelyet akkor még bécsi tisztviselők láttak el.

83 Az 1867-es kiegyezéssel lezárult a magyarországi postatörténet sok évszázados korszaka, amely minden korban szoros kapcsolatban működött és