Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

Fülöp Éva Mária: „Megindult a föld lábunk alatt..." - A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az

FÜLÖP ÉVA MÁRIA „MEGINDULT A FÖLD LÁBUNK ALATT..." A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az 1945. évi földreform után A bencés birtokok gazdasági szervezete Története során a földbirtok kétségtelenül csak az egyik, bár meghatározó súlyú jövedelemforrást jelentette az egyházak számára. Az egyházi birtokok a kötött, vagy korlátolt forgalmú birtokok közé tartoztak, de sohasem személyhez, hanem javadalomhoz kötó'dtek. A Magyarországon jelentősebb birtokkal rendelkező szerzetesrendeket (bencés, ciszter, piarista) azonban nem az egyházi nagyjavadalmasok (érsekségek, püspökségek, káptalanok, prépostságok) között tarthatjuk számon. Kegyúri terheket ugyan e birtokok is viseltek, de egyházi közterheket (a papság kongrua-járadékához történő hozzájárulás, közös püspökkari költségek) nem.

1 A török után újjáéledt magyar bencés kongregáció öt apátságból állott: a pannonhalmi főapátság vezetése alá a tihanyi, bakonybéli, dömölki és zalavári monostorok tartoztak. A bencés rendi uradalmak hét megyében helyezkedtek el: a főapátsághoz tartozóak Győr, Komárom,* Pozsony, a fiókapátságok gazdaságai pedig Somogy, Zala, Veszprém és Vas megyék területén. (1942-ben Lónyay Elemér herceg és felesége, Stefánia főhercegnő ráfizetéses bodrogolaszi birtokukat a rendre bízták, s az vállalta is e Zemplén megyei gazdaság rendbe hozását.) A fő gazdasági cél a Rend magyarországi működését betiltó II. József-féle rendelet után, az 1802. évi visszaállítást követően „tanítói rendi jelleget öltött"

2 „Pannonhalmi Szent Benedek-rend" intézményeinek ellátása, fenntartása volt. A (Zalavárral együtt) mintegy hatvanezer kataszteri holdat kitevő birtok célvagyonként alapul szolgált az öt apátság, a két főiskola (teológiai, ületve tanárképző), a gimnáziumok és székházak (számuk 1945-ben kilencre emelkedett), valamint a Rend által pásztorait községek elemi iskolái, plébániái, templomai és kápolnái fenntartására. Az öt apátság uradalmai e célkitűzésnek alárendelten, a központi gazdasági szervek irányításával működtek. A bencés monostorok gazdasági kapcsolatainál, a külső irányultság mellett, előtérben állott a rendi gazdaságok egymás közötti gazdasági összeköttetése. A belső gazdasági kapcsolatok nem csak a pénzbevételek megszabott hányadának a központi pénztárba történő befizetésére korlátozódtak, hanem elsősorban a termelés és bizonyos területeken az értékesítés összehangolását is jelentették.

3 Amint azt Kelemen Krizosztom főapát 1944ben, a közellátási miniszterhez írt kérvényében megfogalmazta: ,,A Pannon-