Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

magyarországi postaszervezetben még azidőben is meglévő lazaságok megszüntetését, a hivatali rend megszigorítását. Munkájáról, tapasztalatairól készített jelentését — jellemzően az akkori viszonyokra — csak halála után öt évvel kezdték tárgyalni, az udvar illetékesei.

31 A korabeli állapotok összefüggtek a postamesterek anyagi javadalmazásával, annak szerénységével és bizonytalanságával, valamint a század elejétől tapasztalható nehézségekkel, amiért is a pozsonyi főpostamesterek gyakran váltogatták egymást. A győri harmincad hivataltól a pozsonyi posta élére került Lauzer Gáspárt, Paky Benedek kamarai fogalmazó követte 1664-ben a főpostamesteri hivatalban. A postamesterek ismert nehéz helyzetén kívánt Paky segíteni, amikor 1673 októberében a kiemelkedően fontos Bécs-Győr útvonalon lévő postamestereknek 25-25 forint segélyt eszközölt ki a bécsi udvari főpostától.

32 A török hódoltság végének kezdetét jelző esemény Buda visszafoglalása 1686. szeptember 2-án. Ez a magyarországi postaszervezetben új korszak kezdetét jelöli az osztrák postaigazgatás keretein belül. A bécsi udvari főpostamester Buda töröktől való visszafoglalása után Salgary Pétert nevezte ki budai postamesterré.

33 Azidőben még ez csupán a hadiposta szervezetének megteremtését, működésének biztosítását jelentette a töröktől felszabadult városban. A hadi postai tevékenység elsőrendű követelménynek minősült, hiszen a hírközlés fontossága valójában akkor mutatkozott meg a királyi Magyarország és a töröktől megszabadult területeken. Ekkor Győr szerepe újból megnőtt, de a végvári szerepe megszűnt, a Bécs-Buda közötti postaútvonalon sok évszázados kulcshelyzete tovább növekedett. A hadi postaszolgálat keretein belül már létező civil posta egyre jobban előtérbe került a volt hódoltsági területeken a királyi pátensek rendelkezéseinek megfelelően. Az uralkodó I. Lipót (1657-1705) 1687. január 3-án a pozsonyi kamarától kért véleményt a Győrtől Budáig terjedő postavonal szervezésével kapcsolatban Salgary Péterről, aki budai postamesterségért folyamodott. A budai postamesterségre kinevezett Salgary a bécsi udvari főpostamester fennhatósága alá tartozott. A következő évben (1687) őt bízták meg a Győr-Fehérvár-Buda közötti hadipostáknak rendes postákká való átszervezésével. Ez akkor igen jelentős, megoldandó feladat volt és Győr postai szerepének fokozott kiemelését is jelentette. A XVI-XVII. századokban a Bécs-Győr postaútvonal, ha nem is kizárólagosan, de elsősorban hadipostaként működött. Ezzel a megbízással egyidejűleg Salgary feladatásul kapta, hogy a már töröktől felszabadult alföldi területeken Budától Eszékig új postai összeköttetést létesítsen, postavonalat szervezzen.

34 Győr kiemelt helye Bécs és Buda között abban is megmutatkozott, hogy 1688-ban Salgary az udvari kamarától kapott parancsot, és nem a pozsonyi főpostamestertől, hogy Győrből, Őrsön, Móron keresztül Székesfehérvárig, onnan Budáig működtethető postavonalat szervezzen.

35 A század végével, a török kiűzésével helyreállt Magyarország területi egysége, amely másfél évszázadon keresztül szünetelt. A folyamatosan kiépített postahálózat, postaútvonal és annak igazgatása a birodalmi érdekeknek megfelelően ismét Bécsből történt.