Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

ütötték. A hajdúk ezekben az években a felvidéki postásokat, de a fejedelem postaszolgálatát sem kímélték, nem volt biztonság amerre elvonultak. Az 1606-os bécsi békekötés után állt vissza valamelyest a rend, amelynek érdekében Paár Pompejusz pozsonyi fópostamester személyében is csak keveset tehetett. Az 1610. március 4-i rendeletével a dunántúli 2. sz. postavonalon a többi között elrendeli, hogy Győr — kiemelt fekvésénél fogva — postamestere három lovat tarthat a járatok ellátására. Ebben az időben a postajáratok Bécsből indultak és oda tértek vissza, természetesen a magyarországiak is. Az idézett 1610-ben kelt okirat szerint, amelyet Magnó Károly udvari fópostamester készített a Dunántúlról, az ottani postavonalak közül csak Győr és Komárom tartozott a pozsonyi fópostamester hatáskörébe.

26 Ujabb fejlődési szakasz kezdődött a magyarországi posta szervezetében a nikolsburgi béke után, amikor 1622. július 13-án II. Ferdinánd (1619-1637), Bornemissza Istvánt nevezte ki Magyarország postaprefektusává (Supermus per Hungáriám postarum magister). Bornemissza erős kézzel igyekezett a korábbi lazaságokat megszüntetni, gyakran ellenőrizte az ország postavonalait. Hatásköre a magyarországi (Felvidék, Dunántúl nyugati része) postavonalakra terjedt ki, közte a Bécs-Győr-Komárom közötti szakaszra, amelynek jelentősége azokban az években egyre jobban nőtt.

27 A magyar származású Bornemissza 1635-ig prefektus, majd sógora Ekker Lukács követi abban a hivatalban, azután egymást váltják a pozsonyi prefektusok. Ezek közül a győri származású Angarani Tamás érdemel figyelmet, aki 1645-1657 között pozsonyi fópostamester. Előbb kamarai fogalmazó. A levéltári forrásokra épülő publikációkban előfordul, hogy Angarani pozsonyi főpostamestersége előtt komáromi postafogalmazó.

28 Tekintettel arra, hogy pontos időpontok nem szerepelnek, nem kizárt, hogy a komáromi postától került Angarani Pozsonyba, előbb a kamarához és onnan a főpostamesterségbe. Angarani személyében ismét egyesült a két cím, a főpostamesteri és a pozsonyi postamesteri, ez egyfajta elismerésnek tekinthető személyével kapcsolatban. Postai hivatalából 1657-ben a pozsonyi kamara számvevői főnökének nevezték ki. Az itáliai származású családdal már érintőlegesen foglalkoztam. A XVI. század végén Győrben letelepedett két Angarano testvér, Lajos és Antal. Az előbbi öt gyermeke közül mindössze Márton nevű fiában élt tovább és virágzott a család. A pozsonyi fópostamester minden bizonnyal az ő fia, amit valószínűsít a máshol elő nem forduló név, valamint a család gazdasági helyzetén keresztül elért befolyása. Abban az időben megtörtént, hogy a kamarai harmincadhivatal vezetője azonos személy a posta vezetőjével. Ilyen esetekben amikor a két hivatal vezetését egy személy látta el, a posta függvényévé vált a harrnincadnak.

29 A posta fejlődését példázza az 1663-as udvari rendelet, amely a közlekedés gyorsítását szorgalmazta, és kifejezetten Győrrel foglalkozik. Nevezetesen azzal, hogy a Győr-Bécs útvonal ne Mosónőn keresztül, hanem Magyaróvár érintésével haladjon Bécs irányába.

50 A két szervezet: a harmincad és a posta laza összetartozását bizonyítják az olyan esetek is mint, amikor Angarani Tamás megválik a pozsonyi főpostamesterségtól, utódjának a király 1657. július 6-án a győri harmincad hivatal akkori ellenőrét Lauzer Gáspárt nevezi ki postamesternek. A feltehetően tapasztalt Lauzer hivatali megbízásakor feladatként kapta a