Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

Két dolog érdemel figyelmet. Az első, hogy a postamesterek saját lovakat is tarthattak a különposták, magánutak számára, amelyek díja felett szabadon rendelkeztek. Továbbá az, hogy a postalegényeket a postamesterek fogadták fel és fizették.

20 A bécsi udvar rendeleteit az udvari főpostamesterekhez küldték, akik az azokban foglaltak szerint voltak kötelesek eljárni, mint az 1559. november 12-i pátens végrehajtásakor az Győr postáját érintően is történt. Az akkori főpostamestert, Taxis Kristófot a rendelet szerint utasítják, hogy takarékossági okokra hivatkozva „a postákat Bécsből Győrbe és Komáromba... kevesbítse az állomásokat és azokat egymástól három mérföldre helyezze el."

21 — Hasonló takarékosságot vezettek be ezzel egyidejűleg a Pozsony-Kassa vonalon is. Az 1566-os tűzvész utáni építkezések eredményeként létrejött város és utcarend alapjai tekinthetők a jelenlegi Belvárosnak. Győr töröktől való viszszafoglalása után alakul ki a barokk város, fejlődik a győri polgárság és alakulnak a különböző iparokat magukba foglaló céhek. A tűz után áttekinthető utcarendet terveztek, azt falakkal és bástyákkal vették körül, amelyek a következő XVIII. századi városi élet meghatározói. A század vége felé jelenik meg Győrben az Itáliából betelepült velencei Angarano (Angarani) család, amely egy évszázadnyi időn át jelentős szerepet vállalt vállalkozásaival, kereskedelmi ügyleteivel a város életében. E helyen való említésüket indokolja, hogy a következő században a család egyik jeles tagja Angarani Tamás vezető állást tölt be a magyarországi XVII. századi postatörténetben.

22 A Győr város építéstörténetével foglalkozó topográfiában a XVI. században várossá alakuló Káptalan-Győrnél a Váralja utcában (az utca ilyen elnevezését nem sikerült azonosítani) szerepel a Postaház, amely a Vár falain kívül volt, közelében a harmincad hivatal, piac, városi hatóság, fürdő és vendéglő. A Várból két út vezetett Váraljára: az egyik a mai Gutenberg-tér környékén, a másik a Káptalandombról levezető útnál kezdődött.

23 A század utolsó évtizedében épült az akkori egyetlen vendégfogadó, a Fekete Sas, amely 1591-ben kezdte meg működését. A fogadó a mai Arany János utca 10. sz. ház helyén állott, a város várhoz közeleső részén, nem meszsze a XVI. század végére már megépített Bécsi- és Fehérvári- kapukhoz, amelyek előtt a városfalakon kívül a főutak haladtak kelet és nyugat irányba. Tekintettel arra, hogy a káptalani fogadó azidőben már nem működött, és e helyhez ugyancsak közelinek jelölt a posta istálló, nem kizárt, hogy a postai tevékenység is ezen a területen, a fogadó közelében történt. A Fekete Sas fogadót a városi 1703-as telekkönyv már nem említi. A XVII. SZÁZAD A törökök kiűzésével új korszak kezdődött a város életében, fejlődésében, aminek egyik jelentős és meghatározó ténye a Váralja, a fejlődő városrész Káptalan-Győr falakkal és bástyákkal történő körülépítése, valójában Győrnek, mint végvárnak való megerősítése. Figyelmet érdemlő esemény a század elején, hogy nem elsősorban a törökök veszélyeztetik a várost, hanem a Bocskaifelkelés hajdúi, akik 1605-ben németsége miatt a győri postamestert agyon-