Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)
GYŐR MÚLTJA - Lővei Pál: A győri Liszt Ferenc utca
Györgyi Mihály az 1840-es években jelentós szerepet játszott a város közéletében. A legtekintélyesebb gabonakereskedők között szerepelt, 1845-ben a Kölcsönös Biztosító Egylet elnöke, 1847-ben a gőzmalom részvénytársaság első igazgatója, tagja a színházegylet választmányának, 1847-ben a két városi követ egyikének választják. 1849-ben, a város császári csapatok általi elfoglalását követően a Kossuth-párti polgárok egyikeként tíz kórházi ágy felszerelésére büntetik. 55 1859/60-ban Lippay Alex, az 1869. évi népszámláláskor a vele minden bizonnyal egyezd Lippai Sándor szerepel tulajdonosként, 1863/64 és 1866 között viszont Györgyi Clementinát írták be tulajdonosként, aki született Lippai volt. Nem ismerek egyetlen más házat sem Győrben, amely több mint negyed évezreden keresztül - 1588 és 1869 között mindenképpen - egyetlen család tulajdonában lett volna, és tulajdonosai csak öröklés és házasság útján változtak volna, ahogy ez a Földessy, Schönberger, Györgyi, Lippai családok esetében a Liszt Ferenc utca l-ben történt. A 19. század végén a Gyapay család birtokába került az épület 56 , 1903 és 1907 között Gyapay Dénesnek, a megye első alpispánjának az özvegye volt a tulajdonos. Alsoki Lászlótól Györgyi Pálon át Gyapay Dénesig ível a házat egykor birtokló alispánok köre: az épület újkori történetének három és fél évszázada ugyanabban a társadalmi közegben zajlott, a környező vidék nagyobb birtok nélküli, megyei tisztségeket vállaló, de időnként egyben jelentős kereskedői tevékenységet is folytató nemeseinek körében. Visszatérve az építéstörténetre, az 1570 körüli épületet viszonylag hamar, jelentősen átépítették. Az északi házrész mai falainak nagyobbik része ekkor épült. Csak a középkori mag emeletén és ettől északra, a térre néző homlokzat mindkét szintjén tartották meg az 1570 körül emelt falakat, kisebb szakaszok azonban a földszinten a Gyógyszertár közre néző homlokzaton és az északi házrész belsejében is fellelhetők még. Az egész épületben nagyméretű ablakokat alakítottak ki, az udvari homlokzaton szalagtagos kőkereteket helyeztek el, a teljes földszintet és az emeletet a két (addig) legdélebbi helyiség kivételével fiókos dongával, illetve pillérekre állított, valószínűleg barokk keresztboltozattal beboltozták. A délről harmadik emeleti helyiséget a korábbi boltozat elbontása után egy kisebb, boltozott konyhára, valamint egy négyzetes, díszesebb boltozató, ma is változatlan formában meglévő utcai szobára bontják. A ház lépcsőháza ekkor már a mai északi lépcsőház helyén volt, de még az udvar felől indult, a maival ellentétes vonalvezetéssel. Ugyanekkor épültek fel a középkori háztól délre eső részen a mai kapualj falai és a pince déli határfala. Ennek a periódusnak a falai egységesen HP jelű téglákat tartalmaznak. A monogramot Hans Prainer győri főkapitány (1606-1633) nevének kezdőbetűi alkotják, vagyis a nagyszabású átépítés vagy Földessy István, vagy Schemberger György nevéhez fűződik. 57
