Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

Fülöp Éva Mária: „Megindult a föld lábunk alatt..." - A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az

azért is adta meg erre az engedélyt, mert úgy látta, hogy „A lebontott épületek anyagának biztosabb megőrzési lehetősége nincs."

85 Az engedély nélküli bontások ellen a Földbirtokrendező Tanács a községi fóldigénylő bizottságok segítségével próbált meg fellépni. Hecsepuszta vonatkozásában például a győrszentiváni Községi Földigénylő Bizottság felhatalmazást kért a bontások ellenőrzésére. „Hecsén ui. [!] a meglévő urodalmi épületeknél sokkal több az egyéni bontás, mint a megengedett és jó volna, ha a K. F. B. [!] tekintélye nem csökkenne, hanem erősödne."

86 A Megyei Földbirtokrendező Tanács a felhatalmazást megadta és a bizottságnak kellett elraktároznia és a jogosultaknak kiadnia az anyagot. Ez utóbbiak csak azok lehettek, akik ,,a rongálásban és az elidegenítésben nem vettek részt."

87 A kiutalás az 1938. évi árakon történt. Kismegyer pusztán egy növendék- és egy marhaistállót bonthattak el, amelyekből az orosz katonák a tartógerendákat kifűrészelték, így fennállt azok összeroskadásának veszélye. Továbbá lebontható volt az ugyancsak az oroszok által elbontott és eltüzelt volt disznószállás téglapadozata, a megbontott és harcokban megsérült téglafalkerítés és a megrongált kevertfalú, volt lóistálló egy része. Az itteni gazdasági iparvasút talpfáit, sínéit, alkatrészeit ismeretlen tettesek szétszedték, a megmaradt anyagot is a Községi Földigénylő Bizottságnak kellett elraktároznia. A leégett Újmajor (Győrszentiván) tégláit a Győr szentivánon működő egyesületek (SZIM [Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom], MADISZ, Római Katolikus Ifjúsági Egyesület) igényelték ki, mint a „vármegye legnagyobb községe" számára kultúrházhoz szükséges épületanyagot. (A nagyközségnek ekkor mintegy hétezer lakosa volt.) Végül is a hecsei, teljesen kiégett magtár anyagát kapták meg.

88 A Győr-Moson vármegyei Tanács Műszaki Osztálya 1946 márciusában adott szakvéleményt a Győrszentivánhoz tartozó puszták épületeiről. Ezek közül bencés birtokok voltak; Újmajor és Hecsepuszta, illetve ez utóbbi segédmajorja, Tiborháza. Újmajorban a 3 nagy istállót a lőtérről áttelepítették és földhözjuttatottak, illetve az oroszok használták. A leégett magtár tulajdonjogán a Községi Földigénylő Bizottság és a lőtér vitázott. Hecsén a 2 istálló egyike légiaknától sérült, az épületet azonban két volt cseléd és az oroszok használták. A másik istállót az orosz katonák foglalták le.

89 Az 1950-es évek településfejlesztési tervei A volt Győr megyei bencés birtokok Győr vonzáskörzetében feküdtek, így a megye közigazgatási központjának fejlesztése nagyban befolyásolta további történetüket. Győrnek, mint régióközpontnak vonzáskörzete azonban a megye határain túlra is kiterjedt: Komárom, Vas, Veszprém megyék Dunántúli Középhegységtől nyugatra elterülő részei is beletartoztak.

90 A Győr-Sopron megyei Tanács 1952-ben a falusi lakóházak építési hitelakció keretén belül, az egyszobás lakóházakra 18 ezer, a kétszobásakra 24 ezer Ft hitelkeretet állapított meg. A győri járásnak juttatott 236 ezer Ft-os keretből a győrszentiváni termelőszövetkezeti csoportban építendő házakra is különítettek el alapot. A Helyi Ipar Minisztériuma leirata szerint, az I. építési ütemben a szervezésnél az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgo-