Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

Fülöp Éva Mária: „Megindult a föld lábunk alatt..." - A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az

zonyította, hogy az épületet ők emelték, ezt a tényt és a használat megszakítatlanságát tekintve, a raktárt másodfokon is nekik ítélték.

62 A főapát a volt uradalmi cselédeknek azt tanácsolta, hogy - a gyengébb adottságú Kismegyert kivéve - lehetőleg a majorhoz közel, jó földön, összefüggő területen igényeljenek földet és közös gazdálkodással próbálják megművelni. „Mert a megmaradó szerény eszközöket, igás erőt így tudják legokosabban kihasználni. A közös termeléssel, közös értékesítéssel így tudnak maguknak lehető legnagyobb jövedelmet biztosítani."

63 A Rend, gazdálkodása folytatásának érdekében, megpróbált a földhöz juttatott gazdasági cselédekkel tárgyalni.

64 Kelemen Krizosztom főapát azt az utasítást adta Gácser Kalazant főjószágkormányzónak és Szalay Albert pannonhalmi kerületi jószágkormányzónak, hogy próbáljanak meg bérleti szerződést kötni a cselédség juttatott földjére. A volt cselédeknek ez a termelés további okszerű irányítását és a főmonostort, s a diákotthont tekintve, az értékesítést is biztosította volna érvelése szerint. A főapát megbízottai 1945 májusában Tarjánpusztán előző konvenciósaiknál a bérleti vagy más alapon való együttmunkálkodás lehetősége" felől próbáltak tájékozódni.

65 Azt már tudták, hogy a földet itt nem osztották fel, hanem a juttatott területet a volt cselédek közös műveléssel kezelték. Földművesszövetkezetről azonban hallani sem akartak: nekik „... ne dirigáljon senki, a saját földjükön ők akarnak rendelkezni." A föld megmunkálása a volt főintéző és a gazda útmutatása szerint történt. Stamler Ambrus főintéző ezen túlmenően azonban igyekezett minden érintkezést kerülni a majorbeliekkel, hiszen a „múlt napokban megidézték a községi földigénylő bizottsághoz és ott a kommunista párt vezetője megfenyegette, hogy népbíróság elé állítják, ha még egyszer [!] olyan kijelentést tesz, hogy a földreform így nem lesz jó."

66 Ugyancsak elutasították a földművesszövetkezet alakításának gondolatát a tényő-hollómajori cselédek. 1946 áprilisában a Megyei Földbirtokrendező Tanácstól azt kérték, hogy a gazdasági épületeket ne adják a szövetkezetnek: „Közöttünk nem egy olyan cseléd van, akinek még az édesapja is itt szolgált és harminc-negyven évi szolgálat után jutnánk abba a helyzetbe, hogy kivennék lábunk alól a talajt, fejünk felől a fedelet. Mi nem akarjuk a szövetkezet működését megakadályozni, hanem csak azt akarjuk, hogy ami a miénk a mienk maradjon."

67 Ahol viszont szövetkezet jött létre, ott a volt gazdasági cselédek elkülönültek a falubeliektől. A Győrszentiváni Földműves Szövetkezet 1946. április 4-én alakult meg.

68 Pontosabban, Győrszentiván területén 1946-ban három földművesszövetkezet jött létre, de a volt cselédek itt is külön maradtak: 1/ Győrszentiván 2/ Kismegyer puszta 3/ Hecse, Tibormajor, Sashegypuszta A Földművelési Minisztérium által kiadott határozat hangsúlyozta, hogy ez a hármas felosztás „... nem szolgálja a szövetkezeti érdekeket."

69 A volt cselédek között ellentéteket váltott ki a megmaradt uradalmi állatállomány elosztása is. Amikor Győrszentiván-Hecsepusztán az állatokat