Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

RECENZIÓ - Turbuly Éva: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére

A történeti témákból néhány cím ízelítőül: Cs. Katona Imre Csapod és környéke 13/14. századi településszerkezetéhez és birtoklástörténetének kialakulásához közöl adalékokat. Holl Imre a 15. századi soproni ónöntő mesterek tevékenységéről, az általuk készített edényfajtákról és funkcióikról ír gazdag levéltári anyag, elsősorban végrendeletek felhasználásával. Mikó Sándor a megyében honos Vághy család birtokperéhez kapcsolódó magyar nyelvű tanúkihallgatási jegyzőkönyvet közöl 1638-ból. Kovács J. László a dinasztiaalapító Esterházy Miklós és Nádasdy Pál egy-egy feledésbe merült vallásfilozófiái művét ismerteti. Esterházy célja fiatal szomszédjának áttérítése volt a katolikus hitre; Nádasdy 1643-as áttérése az ellenreformáció első jelentős sikere a Dunántúlon. Környei Attila Széchenyi István megyegyűlési szerepléséhez nyújt újabb forrásadatokat. Horváth Zoltán a soproni téglagyárak, Dávidházy István a soproni posztósok festőműhelyeinek történetét dolgozta fel. Mások: Szita Szabolcs, Hárs József, Papp István a város és környéke 20. századi történetének egy-egy mozzanatával ismertetnek meg bennünket. Varga Imréné a két tudós; Házi Jenő levéltáros és Csatkai Endre csaknem 50 évet felölelő levelezésén keresztül mutatja be kettőjük kapcsolatát. Nagyon érdekes Kiss Jenő cikke, amelyben a nyelvész elsősorban a szájhagyomány alapján vizsgálja meg, milyen szoros volt a századelőn a rábaközi községek és a megye németajkú területei, valamint Bécs kapcsolata. E kapcsolatok négy területen alakultak ki elsősorban: a gazdasági termények értékesítése, a személyes szolgálat Bécsben, cselédként vagy inasként, a közös hadseregben való katonáskodás és a gyermekcsere intézménye, amelynek célja a kölcsönös nyelvtanulás volt. Sopronra, s a Csatkai által szerkesztett Soproni Szemlére is jellemző volt a történetiség fogalmának tágabb értelmezése. A maguk eszközeivel az építészek, erdőmérnökök, természettudósok is hozzátették sajátos tudásukat a város és vidéke történetének építőköveihez. így olvashatunk értékes tanulmányokat az ún. forradalmi építészet" régióbeli képviselőiről az Esterházyak szolgálatában Winkler Gábortól, Sopron 20. századi építményeiről Kubinszky Mihálytól, Változások és új növényfajták Sopron és környéke flórájában címmel Csapody Istvántól, a Fertő szerepéről a vadludak vonulásában Faragó Sándortól, egy százéves lőveri kert országos jelentőségű faállományáról Firbás Oszkártól. Nikolics Károly a soproni patikatörténeti kutatásokról, Verő József a nagycenki geofizikai obszervatórium, a geomágneses tér mérésének múltjáról értekezett. A kötetet a megszokottnál jóval több illusztráció, német, illetve magyar nyelvű rezümé egészíti ki. Talán a rövid bemutatás is érzékelteti, hogy jó munkát végeztek a szerzők, a szerkesztők — Környei Attila és Szende Katalin, valamint a technikai munkatársak. Némi kifogás talán csak az illusztrációk egyenetlen minőségét illetheti. A kötet szép születésnapi ajándék Csatkai Endre, s az olvasó számára. Számos új kutatási eredménye biztosítja, hogy kézikönyvként forgassák a kutatók, tanulmányainak többsége pedig egyúttal élvezetes, érdekes olvasmány a művelt olvasóközönség számára. Turbuly Éva (Tanulmányok Csatkai Endre emlékére Szerk.: Környei Attila-G. Szende Katalin. A Soproni Múzeum kiadványai 2. Sopron, 1996. 456. o.)