Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

RECENZIÓ - Németh Ildikó: A magyar iskola első évszázadai

A MAGYAR ISKOLA ELSŐ ÉVSZÁZADAI 1996. március 21. és november 11. között Győrben, a Xántus János Múzeumban rendezték meg a magyar iskola első évszázadait bemutató kiállítást. Ennek a kiállításnak a katalógusa nem a szokásos kiállítási tárgykatalógus, hanem egyben értékes tanulmánykötet is, melynek megírásában az iskolatörténet és a történettudományok neves kutatói működtek közre. Az előszót Dr. Engel Pál, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója, az Iskolatörténeti Emlékbizottság tagja írta, a kiállítás köszöntője az Emlékbizottság másik tagjának, a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés elnökének, Botos Gábornak a tollából származik. A tárgykatalógust megelőző tanulmányok sorát Kelemen Elemér „Ezeréves a magyar iskola" című, a közoktatás történetét vázlatosan áttekintő, az iskolatörténeti évforduló rendezvénysorozatát bemutató cikke nyitja. Mészáros István „Hat évszázad iskolái a Kárpát-medencében" címmel az iskolaalapítások időszakát tekinti át, a katolikus egyház székesegyházi iskoláitól kiindulva a lovagi nevelésen és a világiak oktatását felvállaló városi plébániai iskolákon keresztül az első egyetemekig, a 15-16. századi humanista nevelés bemutatásával zárva tanulmányát. A legelső századokról szól Tomka Péter, aki „Az előzmények" című cikkében a régészeti leletek tanulságairól ír: hogyan, milyen módon szerezhették ismereteiket honfoglaló őseink a 10. században? Rom hányi Beatrix: „A koldulórendek szerepe a középkori magyar oktatásban" címmel a domonkosok, ferencesek és a pálosok magyarországi tevékenységéről ad képet, dolgozatát két — a koldulórendek iskoláiról illetve a domonkosok külföldi egyetemjárásáról készült — térkép is illusztrálja. A következő tanulmány, Szendrei Janka: „Zenetanulás a középkorban", érdekes kitekintés a vallással és a tanulással, egyáltalán az egyházi iskolákkal szorosan összefonódó zeneoktatásra. Alfons Huber és Kubinyi András közös cikke a 15. század második felében tevékenykedett Wann Konrád budai iskolamester pályáját kíséri végig, Valter Ilona a „Falusi és mezővárosi iskolák a középkorban" című írásában a kolostori és városi iskolák körén kívül eső, jóval behatároltabb terület, egy más társadalmi közeg: a jobbágyi sorban élők iskoláiról ad képet. Gömöri János régészeti tanulmányában „A sárospataki plébániai iskola" feltárása kapcsán egy középkori iskolaépületet mutat be. Egy másik kérdéskörrel foglalkozik Székely György: „Hazai egyetemalapítási kísérletek és külföldi egyetemjárás" címmel a felsőfokú képzés lehetőségeit taglalja, ehhez kapcsolódik G. Sándor Mária: „A pécsi egyetem helye és épülete" című rövid leírása, mely az egyetem épületének feltárásával foglalkozik. Az ezt követő két cikk, Heckenast Gusztáv: „Kézművesképzés a középkori Magyarországon", valamint Gyulai Éva: „Docta manu — placibila opera (Művészeti nevelés a középkorban)" ugyancsak egy szorosabban vett témát jár körbe: a céhes kereteken belüli oktatás kérdését. Petényi Sándor: „Nevelés és játék a középkorban" című tanulmánya a pedagógia oldaláról vizsgálja a korabeli oktatást, Toll László: „Lelkem Istené, életem a királyé, becsületem az enyém" címmel a lovagi nevelésről értekezik. Hasonlóképp érdekes, módszertani témát taglal Gyuricza Anna