Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

Fülöp Éva Mária: „Megindult a föld lábunk alatt..." - A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az

alól." 19 Valóban, a földreform-rendelet 17. paragrafusa az alapítványi és ehhez hasonló „különleges kulturális célra elrendelt" egyéb célvagyonok mezőgazda­sági birtokaiból 100 kh-ig terjedő rész mentesítését tette lehetővé, az erre a célra létrehozott háromtagú tárcaközi bizottság döntésétől függően. A bizott­ságban a földművelésügyi, a népjóléti és a vallás- és # közoktatásügyi miniszté­riumok képviseltették magukat. A tárcaközi bizottság elnökének levele 1945. május 25-én érkezett Pannonhalmára. 20 Felkérte a főapátot, hogy készíttessen kimutatást a mezőgazdasági és erdőbirtokokról, a birtokkezelésről, a jövedel­mezőségről, az egyéb vagyonról. Kelemen Krizosztom főapát azt hangsúlyozta, hogy a Rend birtoka „több célra szolgáló kulturális és egyházi célvagyon." 21 Kiemelte, hogy csak egy-egy vállalásuk teljesítésének szükséglete is (például egy 8 osztályos gimnázium fenntartása) meghaladja a 100 kh teherbíró képes­ségét: „Semmiképpen sem lehetett tehát a rendeletnek szándéka, hogy olyan vagyonból is, amely többszörös kulturális célokat szolgál, mindösszesen csak 100 holdat hagyjon meg, és ezzel a nemzet hazafias és vallásos nevelésének kikapcsolhatatlan fontosságú intézményei alól elvegye azt az alapot, amelyet még a magánosoknak is meghagyni, sőt biztosítani kíván." Azt szerette volna elérni, hogy a községi földigénylő bizottságok e tárcaközi bizottság döntéséig ne osszák fel a bencés birtokokat. „Ha a községi földbirtok rendező tanács [!] ragaszkodik a földreform végrehajtásához, sürgősen meg kell keresni a megyei földbirtokrendező tanácsot, de egyszersmind ugyancsak sürgősen értesíteni kell Pannonhalmát is, hogy a lehetőség szerint a központból is mielőbb megte­hetők legyenek a szükséges intézkedések." 22 Azonban a belső, bizalmas „Altalános tájékoztatás"-ban a Rend vezetői már arról értesülhettek, hogy az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke, Veres Péter egy bizalmas be­szélgetésben a következőket mondta: Jól tudja, hogy 100 hold semmi egy szer­zetes-középiskola fenntartására. Az államnak a rendelet szerint gondoskodnia kell az ilyen intézményekről, ez azonban nem rájuk tartozik, hanem a kul­tuszminisztériumra. Különben is az egyházi iskoláknak az állammal kapcso­latban nincs jövőjük, az állam kézbe vesz mindent, amit lehet. Az utánpótlást intézze el az Egyház úgy, ahogy tudja." 23 A 17. paragrafus mellett, a Rend a mintagazdaságok közé kerüléssel szerette volna fenntartani birtokát és iskoláiban mezőgazdasági jellegű okta­tásra is gondoltak ennek érdekében. A mintagazdaságok azonban mind állami kezelésbe kerültek, jegyzéküket '45 tavaszán az Országos Földhivatal juttatta el a megyei tanácsokhoz. A mezőgazdasági iskolák kérdését pedig a földműve­lésügyi miniszter magának tartotta fenn. 24 Végül, a háború utolsó szakaszában Pannonhalmán berendezett gyermekotthon fenntartása volt még hivatkozási alap, amelynek figyelembe vételét a főapát az egyes községeknek ajánlotta. 1945. április 12-én kibocsátott „Nyilatkozat"-ában így érvelt: „A Pannonhalmi Főmonostor egy része és a Főmonostorral kapcsolatos diákotthon a Nemzetközi Vöröskereszt gyermekotthonának a céljait szolgálja ... Ez az intézmény csak úgy tartható fönn, ha anyagi létalapja megvan. A[z előző] ... kormányok és egyéb nemzetközi fórumok a Pannonhalmi Főapátságnak győrszentmártoni és tarjánpusztai gazdaságát ismerték el a gyermekmenhely fönntartó létalapjá­nak. A Miklós Béla miniszterelnök úr és Nagy Imre földmívelésügyi miniszter

Next

/
Thumbnails
Contents