Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)
Fülöp Éva Mária: „Megindult a föld lábunk alatt..." - A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az
dasági egységeket a gyórszentmártoni téglagyár, a központi pince, a tömördi keserűvíz-telep és a balatonfüredi fürdő alkották. 7 A gazdaságokból a főapátság uradalma 8 Győr megyei részéhez a következők tartoztak: Győrszentmárton (Imre-major), Tarján (Hármastarján, KisNyalka puszták), Kismegyer (Sashegy-puszta), Hecse (Tibor-major, Újmajor) /Kismegyer és Hecse Győrszentiván község határában/, Hollómajor /Tényő község határában/. Az erdészetek közül a központi uradalom kezelte a ravazdi erdőt, de volt erdőterület Hecse és Hollómajor határában is. 9 E gazdasági egységek vagyonát 1943-ban a következő értékekkel vették fel: 10 mezőgazdaságok: Győrszentmárton 799.256 P 93 f A központi, szentmártoni gazdaság teljes területét tekintve, a mezőgazdasági vagyon 87, az erdészeti 12, az üzemi 1%-ot jelentett. A hollómajori gazdaság vagyonának és jövedelmének 1/4 részét a saját fenntartására elegendő vagyonnal és bevételekkel nem rendelkező, a főapátság állandó anyagi segítségére szoruló bakonybéli apátság javára tartották fenn. (A Pannonhalmához tartozó nem Győr megyei birtokok közül, az izsákfai gazdaság esetében hasonlóképp 1/4 vagyoni, illetve jövedelmi részt a Rendben legkisebb birtokkal rendelkező Dömölk fenntartására különítettek el.) A Rend tagjai körében már az 1920-as évektől jelen volt a gazdasági alapok földbirtokról más formákra helyezésének gondolata. A címben idézett szavak Kelemen Krizosztomtól, a későbbi főapáttól származnak. 11 Véleménye szerint, a tehermentesített birtok parcellázása, és több más rendtársa elképzeléséhez hasonló módon, az internátusokban tanuló diákok tandíja képezhette volna a Rend működésének anyagi bázisát. 12 Ez utóbbit járhatóbb és a Rend tanító jellegéhez közelebb álló megoldásnak vélték, mint a ciszter példát: a mezőgazdaság helyett az ipari üzemek felé történő tájékozódást. A második világháború vége felé, a Rendnek a lehetőségekhez képest fel kellett készülnie az elkövetkezendőkre. 1944. szeptember 12-én Kelemen Krizosztom főapát a főapátság elöljáróinak kijelentette: „... együtt maradunk a főmonostorban is, a többi házainkban is az utolsó pillanatig." 13 A hadi események alakulása következtében már a következő hónapban háborús károkat szenvedtek a rendi gazdaságok. Október 7-én, Győr bombázása során, Hecsepusztán két cseléd meghalt, cselédlakások és gazdasági épületek sérültek meg. 1944. október 26-án a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alá került a főmonostor. Az ottaniak, s a befogadott menekültek ellátását a ravazdi jószágkormányzó szervezte meg. 14 Ennek keretében november 10-én megnyitották a gyórszentmártoni konyhát a menekülteknek. 15 1944. október 27-én a főapát utasította a székházakat, hogy a szerzetes tanárok három csoportban végezzék erdészet: egyéb: Tarján Kismegyer Hecse Hollómajor Ravazd téglagyár 2.167.775 P 74 f 1.998.547 P 81 f 1.397.934 P 36 f 1.137.083 P 43 f 3.322.617 P 79 f 233.049 P 15 f