Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Szabó István: Az alkotmányosság helyreállítása

lési választásokat tartottak. Ez a testület nem lehetett országgyűlés, hiszen azt választójogi törvény alapján a király által kiírt választásokon lehet létrehozni, itt pedig erre nem volt mód. Az alkotmányosság helyreállítása tekintetében alapvető értékítéletet az alapján alkothatunk, ha megvizsgáljuk, hogy a választójogi szabályozás miként felelt meg a korabeli demokratizmus követelményeinek. Alapvető szempont, hogy a viszonyítás tárgya csak más országok korabeli szabályozása lehet, nem róhatunk olyan hiányosságokat a terhére, amelyek Európa fejlett államaiban is csak később kerültek töretlenül alkalmazásra. A rendelet szerint választójoggal rendelkezett minden férfi és nő, aki 24. életévét betöltötte, legalább hat éve magyar állampolgár és legalább fél éve egy helyen lakik. A nőknél plusz feltételként az írni-olvasni tudást is megkívánta. Bővítette viszont a választásra jogosultak körét, hogy azon férfiak, akik 1918. november l-e előtt meghatározott tartamú frontszolgálatot teljesítettek, életkorukra való tekintet nélkül választhattak, a közalkalmazottaknak, illetőleg azon személyeknek, akik a rendkívüli események miatt kényszerültek lakhelyük elhagyására, mentesültek a helybenlakási cenzus alól. A szabályok ismertetésén túl viszont a feltett kérdésre pontos választ akkor kaphatunk, ha számszerűen meghatározzuk a választásra jogosultak körét. Ehhez csatolnunk kell az ország lakosságának demográfiai összetételét, hisz a korcsoportok szerinti megoszlás változása, azonos választójogi szabályok mellett is jelentős mértékben megváltoztathatja a választásra jogosultak összlakossághoz viszonyított arányát. A társadalom elöregedése miatt a választásra jogosultak aránya állandóan növekszik. Az 1920-as nemzetgyűlési választásokon a választásra jogosultak száma 3.133.094 volt.^ A lakosság demográfiai összetétele a következőképpen alakult^ 5 éven aluli 662.943 8,3 % 5-9 éves 866.517 10,9 % 10-14 éves 914.095 n',4 % 15 éven aluli 2.443.555 34,8 % 15-19 éves 844.593 10^6 % 20-24 éves 755.588 9.5 % 25-29 éves 625.770 ' 7jf% 30-34 éves 547.710 6^9 % 35-39 éves 517.893 6^5 % 40-44 éves 456.854 5^7 % 45-49 éves 393.839 4,9 % 50-54 éves 366.178 4,6% 55-59 éves 308.329 3^9 % 15-60 éves 4.816.754 60,4 % 60-69 éves 477.967 5^2 % 70-79 éves 197.292 2,3 % 80-89 éves 38.398 0,5 % 90-99 éves 2.237 0^0 % 100 év feletti 103 0

'o % 60 év feletti 715.990 9^0 % Ismeretlen korú 3.844 0 0 % összesen: 7.980.143 100 % 3 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv új folyam XXVII., XXVIII., XXIX, XXX. szám 1919., 1920., 1921., 1922. Budapest, 1925. 214. old. (a továbbiakban Statitisztikai Évkönyv 1919-1922) 4 Uo. lO.old.