Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

Balogh József: 'Győr Megyei Jogú Város polgármesterének előszava

át, de I. Ferenc 1802-ben, miután a győri gimnáziumot a pannonhalmi bencésekre bízta, az akadémiát is Győrbe helyezte. Erdélyben Kolozsvár, Horvátországban Zágráb városa rendelkezett hasonló intézményekkel. 1809-ben a francia háborúk miatt szüneteltek az előadások, de azután ismét megkezdődtek. Az akadémia bölcseleti tanfolyamát 1816-ban a bencések vették át, míg a jogi karon világiak tanítottak. Az akadémia 1848-ig egy épületben volt a gimnáziummal. Az úgynevezett Bach-korszakban a jogi kar teljesen megszűnt, a bölcseleti kar pedig VII. és VIII. osztályként a gimnáziumhoz csatoltatott és ekkor lett belőle főgimnázium. A királyi jogakadémia 1867-ben végre ismét visszakerült Győrbe. Az előadásokat a vármegyeház épületében kezdték meg, de már 1869ben teljesen új épületbe költözött, a Megyeház utcába. Az akadémián az igazgató vezetése alatt öt rendes jogtanár és egy segédtanár oktatott. A 70-es években élte virágkorát, amikor az ifjúság tekintélyes száma s a tanárok kiváló képzettsége az intézetet a fejlődés magas fokára emelte. A 80-as évek vége felé azonban a hallgatók száma mindjobban csökkent és 1891-ben az akadémiát — a győriek tiltakozása ellenére — bezárták. A győri akadémia tanítványai közül a politikai és tudományos élet terén különösen kitűntek a következők: Batthyányi Lajos, Deák Ferenc és testvérbátyja Antal, Csányi László, Ihász Gábor, Vajda Péter, Lukács Sándor, Reguly Antal, Laky Demeter, Horváth Boldizsár, Somssich Pál, Kruesz Krizosztom, Kautz Gyula, Kálóczy Lajos és Kautz Gusztáv. Balogh József Győr Megyei Jogú Város polgármestere