Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Balogh Elemér: Egy elfelejtett büntető törvény tervezet

dig, amíg javulásának biztos jeleit nem mutatja. Aki másokat öngyilkosságra buzdít, vagy egyáltalán tudomása volt öngyilkosságról és nem tett ellene, öt naptól hat hónapig terjedő' fogsággal (az itt alkalmazható legsúlyosabb büntetéssel) bűnhődött. (IV. cikkely, 3.§) A (lő)fegyverrel való elővigyázatlanságot nagyon komolyan vette a tervezet. Annak, aki ólommal töltött puskát nem megfelelően őrzött és e hanyagsággal bárkinek kárt okozott, a gondatlanság és az okozott kár mértéke szerint, ennek megtérítésén túl egy naptól három hónapig terjedő fogsággal kellett számolnia. Ugyanez a büntetése annak, aki egy puskát „gonosz szándék" nélkül úgy fog rá emberre, hogy nem győződött meg a fegyver töltetlen voltáról; s hasonló elbírálás alá esett az is, aki tiltott vadászaton kapott emberrel szemben a puskát elsüti, még ha a szándékos lövés végzetes következményekkel nem is járt. (IV. cikkely, 9-10. §) Az egészséget és testi épséget veszélyeztető deliktumok közül kiemelést érdemel az öncsonkítás szabályozása. Aki hüvelykujját levágta, fogait kiverte, vagy bármilyen más módon olyan mértékben csonkította meg önmagát, hogy ezzel a katonai szolgálatra tényleg alkalmatlanná vált, öt naptól hat hónapig tartó testi fenyítéssel súlyosított fogságra került. Ha a sorozóbizottság nem minősítette a katonai szolgálatra teljesen alkalmatlannak, akkor még a katonai bíróság előtt is számot kellett adnia tettéről (V. cikkely, 1. §) A tervezet a továbbiakban különálló cikkelyekben szabályozza a tulajdon rendjét, a polgárok tisztességét sértő, végül az erkölcsök feddhetetlensége ellen irányuló cselekményeket. Talán nem egészen érdektelen idézni egy tényállás(típus)t az utóbbi vonatkozásában, úgymint: akik közúton vagy bárhol, ahol emberek szoktak közlekedni, botrányosan levetkőznek és a járókelőket ezzel bujálkodásra ingerlik; akik nyilvánosan szeméremsértő tárgyú könyvekkel, képekkel, szobrokkal kereskednek, egy naptól hat hónapig terjedő, böjttel és bilincsekkel súlyosított büntetéssel néztek szembe... (Oh tempóra, oh móres!) 6. Törvényszéki orvosi vizsgálat Az operátum teljesen önálló részét képezi a Lenhossék Mihály helytartótanácsos, országos főorvos készítette, a jogi albizottság által megvitatott és elfogadott részletes instrukció, amely a törvényszéki orvosi vizsgálatok elrendeléséről és végrehajtásáról rendelkezett (= Instructio circa ordinandas et peragendas medico-legales investigationes et cadauerum sectiones, exaranda item visa reperte et depromenda iudicia medico-forensia, quatenus haec ad delicta et causas criminales referuntur, lásd fentebb). Az instrukció kijelöli az idetartozó ügyeket, rögzíti az élő embereken és holttesteken elvégzendő vizsgálatok feltételeit, megállapítja a törvényhatóságok és az orvosok feladatait, a látleletek, boncolási jegyzőkönyvek tartalmát, végül leszögezi azokat az alapelveket, amelyeket az orvosoknak szakvéleményük meghozatalánál szem előtt kell tartaniuk. Törvényszéki orvosi vizsgálat tárgyát képezik: a) élő emberek, ha sérültek, csonkultak, mérgezettek, ha testi vagy lelki egészségük iránt kétség merül fel, vagy ha kérdésessé válik egy nőn végrehajtott erőszak, a terhesség vagy lezajlott szülés; b) holttestek, bármilyen elszenvedett sérülés esetén, végül c) minden