Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Kajtár István: A „konzervatív" és a „modern" a

modellek közül a bécsi kormányzat kínálta változat egyáltalán nem volt élvonalbeli variánsnak, só't optimálisnak sem mondható.° 1860 októbere után a megyei alkotmányos mozgalmak a megsértett alkotmány restaurálásának igényével indultak el, 1848-at etalonul tekintve. A megváltozott tényleges életviszonyok azonban faktumként hatottak, és mindezeknek a tényezőknek következményeit, a modern és a tradicionális dialektikájának megfelelően a magyar jogfejlődés és jogélet nagy „fordítókorongja", az Országbírói Értekezlet vonta le, hosszú időre hatást gyakorolva.^ A kiegyezés hatalmi épülete s ezen alapulva a jogrendszer konstrukciója olyan megoldásokat hozott, amelyben a modern és a konzervatív egymást átszőve megannyi szállal szerepelt. ^ 3. A következőkben a modernizáció és az államtudományi-jogtudományipolitológiai értelemben vett konzervatív jogtörténetileg rögzíthető néhány lehetséges alap változatát kívánjuk számba venni. A modernizációval kezdve az alábbi áttekintő megállapításokat tehetjük: annak földrajzi kiterjedése a jogrendszer szerkezetéhez való viszonya^, időbeli lefolyása-^, bázisa-^, stílusa^, technikája-^, eredményessége,-^' üte^SASHEGYI O. (1981): A neoabszolutizmus rendszere. In: A magyarországi polgári államrendszerek. 81-139. 1. SZITA J. (1976): A burzsoá pénzügyi jog és pénzügyigazgatás kezdete Magyarországon (1848-1867) Pécs, kézirat. Alapmunkának számít a Die Habsburgermonarchie 1848-1918. II. kötetének (1975) vonatkozó részei, a nagypolitikai összefüggésekre pedig a Die Protokolle des österreichischen Ministerrates 1848-1867. a korszakra vonatkozó eddig kiadottjegyzőkönyveit lehet tanulmányozásra ajánlani. ^Megyei alkotmányos mozgalmak. 1960. october 20-tól, 1861. april 2-ig, mint a nemzetgyűlés megnyitása napjáig. Adatok történelmünkhöz. Pest, 1861. Jellemző Baranya megye kijelentése „...Őseinktől örökségkép ránk szállott s utódaink számára hitbizományként híven megőrizni kellő jogunkat, szabadságainkat bármi árért, bármi hatalomnak föl nem áldozhatjuk soha." Az Országbírói Értekezlet a törvénykezés tárgyában (1861): (Közli: Rath Gy.) Pest, I.II.kötet. Itt található (II. rész 271-274. 1.) Deák Ferenc megjegyzése arról, hogy az új intézkedések nagy részét abszolutista voltuk miatt utasítja el az ország, ha azok magyar eredetűek, akkor egyes tételeket helyesként, célszerűként (azaz modernként! KI.) helybenhagyta volna. SZABAD GY. (1967): Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-61). Bp., KAJTÁR I. (1980): A városi önkormányzat közigazgatásának társadalmi, politikai és személyi környezete az Októberi Diploma időszakában. In: Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Pécs, 169-181. 1. már meghivatkozott monográfiákon túl A magyarországi polgári államrendszerek (1981) tanulmánykötetben GALANT AI J., NIEDERHAUSER E., és SARLÓS B. tanulmánya. A korszak hatalompolitikai kulcsát jelenti SARLÓS B7 (1976): Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Bp., A közigazgatási viszonyokra különösen CSIZMADIA A. (1976): A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig, című munkája, és a konkrét szakterületek, a közigazgatási infrastruktúra modernizációjának vizsgálatánál nélkülözhetetlen kiadvány: MEZNERICS I. és TORDAY L. (1937): A magyar közigazgatás szervei 1867-1937. ^A birodalmi modernizáció több ízben szántotta fel hazánk közéletét és közjogát. Nemzeti keretek között tervezett a reformkorszak, egy-egy haladó törvényhatóság a XIX. században példát is mutathatott önkormányzati intézményeivel és normáival, amelyek azután országosan is hatottak. -^A sarkalatos törvények változása mellett a jogágak, a jogi infrastruktúra, a jogintézmények is önállóan, viszonylag körülhatároltan, relatíve saját pályán is mozogva modernizálódhatnak. l^A változatok a forradalmi áttörés és a hullámokban előrehaladó, elhúzódó modernizáció között számosak, a feszített ütem is előfordult példatárunkban. •^A konkrét politikai helyzet elemzése szűk elitektől (jozefinizmus, jakobinus mozgalom) egy széles politikai erőket megmozgató modernizációs törekvésekig terjed a reformkorszakban, így a voluntarizmus, a doktrinérség, az oktrojálás és a kiegyensúlyozott, józan modernizáció.