Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött

II. A felsoroltak garanciája a képviseleti rendszer

, amely vagy „országrendi" vagy „szoros értelembeni", azaz előbbiben a képviselőknek választása bizonyos karok és rendek szerint történik (mindenik kar csak a maga karából), míg az utóbbiban a „nemzetképviselőknek" meghatározott száma „minden külön karra tekintet nélkül választatik". Ez annyit jelent, hogy „az országrendek önnön osztályuknak érdekét közvetlenül, a többi nép érdekét pedig csak közvetve képviselik, a szoros értelmű nemzeti képviselők pedig mint az egész nemzetnek meghatalmazottjai jelentkeznek, és a néppel azonosak

". így a képviseleti alkotmány is jobb, mint az országrendi.^ Az országot képviselő testület (országgyűlés) is két kamarás kell legyen, ahol az alsó kamara a nemzet által választott testület kell legyen. A szerző az alsóház kapcsán az alábbi kérdéseket teszi vizsgálat tárgyává: 1. aktív választójog (droit électoral), 2. passzív választójog (éligibilité), 3. a képviselők száma és a választás módja, 4. a választási ciklus időtartama, 5. ülésezés, 6. a követutasítások rendje. ad 1.: „... a választási jognak felette nagy kiterjedése megvesztegetésekre, pártoskodásokra és gyakran féktelenségekre nyit utat ..."^O - ezért a cselekvő választási jogot a/ vagyoni cenzushoz vagy hl intellectualis cenzushoz kell kötni, és a „proletariusok ... kik semmivel sem birnak, a' választásból minden esetben kizárandók lesznek ..." Francia, angol, amerikai és spanyol összehasonlító jogi anyag alapján (!) megjegyzi, hogy nem híve a túl magas cenzusnak, mert az viszont „pénzaristocratiát szülne". A megválasztandóval szemben elvárás cl az állampolgárság (a külföldiben „nem bizhatni, hogy a haza javát ismerje"), d/ megfelelő életkor (francia alapokon a 25 év minimumot ajánlja), e/ feddhetetlen élet (pl. a pontosabban nem definiált becstelenséggel büntetett vagy az, aki ellen büntető eljárás van folyamatban). ad 2.: A választhatósághoz „valamivel nagyobb kor ... nagyobb birtok ... nagyobb jövedelem ..." szükséges, hogy a „megvesztegethetőség hihetősége elháríttassék".61 Érdekes, hogy a képviselőjelölttől vagyonnyilatkozatot követel, és „... ezen értékkimutatástól egyedül a tudományos egyetemi követek mentesek". Nagyon részletesen tárgyalja az összeférhetetlenség eseteit (különösen: a statushivatalnok, vagy aki a status által nyugpénzzel van ellátva stb.) „... mindenik képviselő, ki képviselési hivatása' tartama alatt a' végrehajtói hatalomtól hivatalt elfogad, új választás alá bocsáttassák".^2 Meglepő, hogy Montesquieu-t idézi,^3 holott a hatalommegosztás elméletét el nem fogadja,^

4 miszerint az ember sokkal jobban ismeri a saját környezetét, lakókörzetét, 'Ld. 66. Íj. 164. p. 'Ld. 66. Íj. 165. p. Ld. 66. Íj. 166. p. :

Ld. 66. Íj. 166. p. Ld. 87. Íj. A political tudományok rendszeresen előadva, I. köt. Győr, 1845. 21. p.: „Montesquieu a fő hatalmat három részre osztja: t.i. a törvényhozó, végrehajtó, és a bírói hatalomra: de ezen fel osztás alaptalan, mert a birói hatalom természeténél fogva, az igazgatáshoz tartozik

: igaz ugyan, hogy a bírói ítéletnek minden befolyástól függetlennek kell lennie; de mindazáltal annak végrehajtása az igazgatási hatalom akaratja által eszközöltetik; annál fogva a bírói hatalom mint a fő hatalomnak kifolyása (nem külömben mint a policziai vagy financziai hatalom), nem pedig mint annak része tekintendő; nem létezik tehát az ugy nevezett politicai trias

: bátor több angol, franczia, és német írók (kik közt a híres Kant is) azt felállítják."