Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)
JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött
ben a nagyváradi jogakadémián a politikai tudományok és a magyar váltójog tanszékére nevezték ki. 1838-ban a győri jogakadémiára helyezték át, ahol 1848- ig működött. Elsőként adta elő magyar nyelven a politikai tudományokat . 1849- től 1868-ig a pesti egyetemen tanár. Munkásságára elsősorban Adam Smith és Friedrich List tanai hatottak. Karvasy írta az első magyar nyelvű közgazdaságtani és jogi tankönyvet .^0 Ami publikációs tevékenységét illeti, itt csak a Győrben írt és ott megjelent műveket sorolom fel. Ebből a kutatónak semmi hátránya nem származik, ugyanis a szerző műveinek bibliográfiája már megjelentél tehát az érdeklődő számára hozzáférhető. Kivételt csupán egy - egyébként jelentéktelen - tanulmányával teszek, azért, mert ez a közlemény Győr városa középkori történetét traktálja. ^2 Karvasy műveit olvasva, munkáiban elmélyülve, örömmel változtatom meg prekoncepciómat : a szerző nem „kismester", hanem egy nagy formátumú személyiség és komoly szakember, akinek néhány kötetét ma is ajánlani lehetne a jogot tanulni vágyó ifjúságnak! Sőt, ez az életmű szellemileg épp úgy, mint terjedelmileg, oly tömérdek, hogy egy tanulmány prokrusztész-ágyába be nem szorítható! Maradjunk tehát a győri éveknél , mert úgy tűnik, hogy az életrajzi adatoknál ismertetett tudományos eredmények mind a győri tartózkodás idején keletkeztek, és a pesti évek során a szerző már csupán az azt megelőző korszakban keletkezett alkotásokat finomítja-cizellálja. Sajnos, még ez a feladat is túl sok! Tudjuk, hogy a korabeli elvárás az oktatóval szemben az volt, hogy két egymástól független tárgyat (az adott esetben a politika tudományokat és a váltójogot) oktatni az előadó képes legyen, sőt, mindezt két nyelven (németül és magyarul)! Itt zárójelben jegyzem meg, hogy a főiskolai tanárral szembeni, ilyetén szakmai és nyelvi elvárást én egy magas színvonalú oktatás felszíni jelenségeként értékeltem mindaddig, ameddig Ladányi Andor nem tájékoztatott, az ilyetén elvárások mögött az oktató intézet szűkös anyagi helyzete, tehát az előadó munkájának minél több irányú kiaknázása húzódik meg. Visszatérve a keretekre: vizsgálatom tárgya Karvasy Győrben töltött évtizede (1838-1848), tehát az itt írt politikatudományi munka ,^3 valamint az akadémiai székfoglalója (1846) „ A nemzeti képviseletről ",^ azt, hogy váltójoga^ 20 Magyar Életrajzi Lexikon I. 873. p. 2 ^Szigeti Endre: Karvasy Ágoston. Magyar közgazdászok arcképvázlatai. (Karvasy Ágoston, Kautz Gyula, Heller Farkas, Háy László.) 1991. Közgazdaságtani (f)irkák 68. sz. 13-74. A szerzó' bibliográfiája ott a 71-73. pp. 22 Győr városa történelme 1594. évig, MTA Értesítője, 1862. III. kötet, II. sz. 269-304. pp. 23 A politicai tudományok rendszeresen előadva Karvasy Ágoston, törvénytanár, hites ügyvéd, ennekelőtte a nagy-váradi, most pedig a győri királyi academiában a politicai tudományok, váltó- és kereskedési jog rendes tanítója, s több tekéntetes nemes praedialis székeknek táblabírája által, ... Győrött, özvegy Streibig Klára betűivel. Első kötet: Alkotmányi politika, az általános igazgatási politika, az igazságszolgáltatási politika és a policiatudomány. I. kiadás 1843. 136 p. II. kiadás 1845. 163 p. Második kötet: A státusgazdasági tudomány I. kiadás 1843. 158 p. II. kiadás 1845. 158 p. Harmadik kötet: A fináncztudomány 1844. 91 p. Második és harmadik kötet együtt. II. bővített kiadás. 1847. 291 p. 24 Magyar Académiai Értesítő, 1847. VI. sz. 162-173 pp. (székfoglaló)
