Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött

A jogi felsőoktatás újraindításának apropójából szerettem volna megvizsgálni egy győri jogakadémiai tanár működését. Átmenetileg lemondtam tehát a Csizmadia életmű elemzéséről, gondolván, hogy volt olyan helyi „kismester" oktató, akinek tevékenységét bemutatva, a győri jogakadémia működéséről is képet kaphatunk. Horváth Pál professzor műveinek indíttatására-^ kezdtem el a győri Karvasy (Karpf) Ágoston munkásságával foglalkozni. Szinte azt kell mondanom, hogy vannak „témák", amelyek egy adott korban a „levegőben lógnak" - csak valakinek meg kell oldania. Legyen szabad - mint egyetemes jogtörténettel foglalkozó embernek - egy hasonló példát felhoznom. Evekkel ezelőtt - nagy tudományos adósságot leróva - Haraszty György, Brósz Róbert és Diósdi György lefordították magyarra Hugó Grotius: A háború és béke jogáról írott alapmunkáját. Althusius viszont még várat magára!

Meglepő viszont, hogy Karvasy munkássága elemzésének-értékelésének fontosságára Szabó Imre már 1955-ben megjelent könyvében felhívta a figyelmet. ^ Horváth Pál így ír: „Karvasy Ákos (nyomdahiba) győri jogakadémiai tanár, aki később a magyar forradalom ügyétől elfordulva, éppen a neoabszolutizmustól nyert megbízást a pesti egyetemre (1849), Győrben a politikai tudományok keretei közt fejtette ki viszonylag haladó, historikus tanait."-'-^ Mindezek mellett elismeri, hogy Karvasy Ágost életpályájának korai, progresszív szakasza pl. a katholikus klérus túlnyomó befolyása alatt álló győri jogakadémia keretei között jelentkezett. Itt írta meg „A politikai tudományok" (1845) című kézikönyvét, amely a reformmozgalom alapvető törekvéseihez kapcsolódva vette elemzés alá a magyar állam- és jogfejlődés történeti tanulságait

. ^ A fentiekkel bizonyos mértékig ütközik az a közlés, hogy a forradalomban való részvétel miatti eljárások során „... szaporodnak a tanárok felelősségre vonásátjelző adatok ... most már Karvasy, Sághy és mások kerültek a katonai bíróság elé ..."^ Karvasy Nagyváradon kezdte pályáját. ^ Ez az a momentum, amikor meg kell húznom jelen tanulmányom időbeli és területi (szakmai) korlátait-kereteit. Ha restrikcióval élek is, előbb vegyük szemügyre a szélesebb határokat: ezek az életrajzi adatok. Karvasy Ágoston (Győr, 1809. május 1. - Bécs, 1896. január 21.) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1846). 1830-ban ügyvédi, 1832ben jogi doktori oklevelet szerzett és Pesten ügyvédként kezdte pályáját. 1835•^Horváth Pál: Tudománytörténeti és módszertani kérdések a jogtörténet köréből. Közgazdasági, Budapest, 1974. 88., 214., 233. pp., valamint uő. Tanszabadság Magyarországon. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. 74., 75., 112., 113., 144., 286., 301., 320. pp. l^Johannes Althusius (Althaus, Althusen) szül.: 1557. Diedenhausenben, meghalt 1638. Emdenben. Jog és állambölcselő. Fő műve: Politica methodice digesta et exemplis demonstrata. Gröningen, 1610. Műve lényege: a főhatalom a nép összességét illeti meg. A teljes forrás és irodalom a birtokomban, kidolgozásra-közlésre vár. ^A burzsoá állam- és jogbölcselet, 161. p. -^Tudománytörténeti és módszertani kérdések, 88. p. •^Tudománytörténeti és módszertani kérdések, 88. p. 18

Uő. uo. 214. p. Hivatkozott forráshely: OSZK Kézirattár, Quart, Hung. 2611. Január 20., 23., 26.-i bejegyzések. l^A. nagyváradi kir. jogakadémia. Ld. a magyar kir. jogakadémiák és joglyceuomok története. Pest, 1873.