Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Szádeczky-Kardoss Irma: A jogi szaknyelv történeti kutatási szerepe

Corvin Mátyás idejében még minden nyelvi, terminológiai feltétel adva volt arra, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás magyar nyelvűvé váljék. Ez azonban akkoriban mégsem következhetett be, mert Mátyás halála után rohamosan változó világunkban egyre inkább már csak a nyelvi feltételei voltak meg ennek a változásnak. így jószerivel csak néhány magyar nyelvű Hármaskönyvkiadásnak maradt tere. Buda visszafoglalása, majd a török kivonulása után, figyelemmel a hajdú-kuruc függetlenségi mozgalmaktól való félelemre is, „a bécsi udvar minden korábbinál erőteljesebb támadást intézett a magyar rendi függetlenség ellen", s leplezetlen kísérletek következtek „az ország birodalmi beolvasztására"

22

. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti nyelv kérdése ekkor sem volt időszerű. Még kevésbé Rákóczi szabadságharcának elbukását követően. Ilyen előzmények után jött Mária Terézia lágyabb, de nem következetlenebb németesítő korszaka, majd II. József felvilágosult abszolutizmusa és az 1784. évi nyelvrendeletében nyíltan kifejezett németesítő szándéka. Arra hivatkozván, hogy a latin holt nyelv, a magyart pedig a soknemzetiségű országban nem mindenki érti, a németet tette hivatalos nyelvünkké. Nos, ez a rendelet indította el végül is a magyar nyelv hivatalossá tételéhez, államnyelvvé válásához vezető folyamatot. Sajátos módon úgy, hogy a nemzeti ellenállás kezdeti reakciói a latin nyelvhez való ragaszkodásban fejeződtek ki. Bizonyára volt ebben korszerűtlenség, a nemesi kiváltságok félreértett vagy valóban osztályérdekű védelme is, ... de vajon volt-e akkor rögtön más járható út is előttünk? Hiszen való igaz, hogy a soknemzetiségű Magyar Királyságban nem mindenki beszélte a magyart, s különösen nem úgy, hogy a hivatalos ügyekben eljárva bíróként vagy hivatalnokként, illetve ügyvédként és ügyfélként a törvényt is, egymást is jól, pontosan értse meg ezen a nyelven. Törvények sora jelzi az áttérés folyamatát, a nyelvi, felkészülési, szakmai feltételek megteremtését és megteremtésük szükségességét

23

. És nem hozott-e vajon később visszalépést a Bach korszak hivatalnok németsége, amely kétszeresen rombolt, hiszen javarészt olyan cseh származású hivatalnokok szolgáltak nálunk, akiknek nem a német volt az anyanyelvük. Tehát a németet csupán a jól vagy rosszul megtanult nyelvükként beszélték, és saját hibáikkal átszőve iktatták be a magyar közigazgatási életbe, mégpedig olyan hatással, hogy az újabb magyarítások tükörfordításai révén olykor a magyar szaknyelvbe is az így romlott germanizmus épült be. A nyelvromlás és a jog közérthetőségi hiányosságaiból fakadó.következmények tapasztalása a századfordulóval, mind a köznyelvben, mind a jogi szaknyelvben, újabb nyelvújítási folyamatot indított el

24

, sűrűn megszakítva egyikBenczédi László - Heckenast Gusztáv: Török hódoltság és Habsburg függó'ség. Tankönyvkiadó, 5. kiadás. 114.old. Lásd erről bővebben: Szádeczky-Kardoss Irma: Vázlat a jogi szaknyelv múltjáról és jövőjéről. Jogász Szövetségi Értekezések. 1987. évi 2. szám, 135-163. old. Vécsey Tamás, Vladár Gábor, Magyary Zoltán, Wlassits Gyula, Szászy Schwarz Gusztáv, Grosschmid Béni, Frank Ignácz, Szladits Károly, Mártonffy Károly, Beck Salamon neve fémjelzi a nyelvi-közérthetőségi igényt a század első felében s közepe táján. Valamennyien a közérthetőség hiánya s annak szakmai és társadalmi következményei miatt tartották aggasztónak a szaknyelvi hibákat, s azokat nem a beavatottság szakmai sovinizmusával, hanem a jog rendeltetése szerinti szakmai felelősséggel kezelték.