Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)
A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Oriné Fodor Márta: Az egyesülési szabadság és a félállamiság jelenségének jogi kapcsolata történeti példák tükrében, a polgári kor kezdetén
vármegye mint feudális korporáció nemes-nemnemes viszonyokban uralmi szövetség volt, az uralmi köz- és magánjog összefonódását fenntartotta. A vármegye védett körei előjogának mindenkire történő kiterjesztése magával hozta volna a magán- és közjog különválását és a törvény előtti egyenlőséget mindenkire nézve. 2.3. A reformkori társadalom egyesülési formái, szabályozásuk alapkérdései Magyarországon 1800 előtt mindössze 55 egylet alakult: 26 önsegélyző, 8 jótékony, 10 lövész (kézsmárki 1510-ben), 5 kereskedelmi, 1 tűzoltó, 3 vallásos és 1 vegyes egylet. A XIX. század első három évtizedében 52 egylet alakult, ezek nagy része 1825 után, a nemzeti ébredés, a reformkorszak elején, 1830-1835 között: 38, 1835-40 között: 53, 1841-45 között: 65 új egylet alakult meg. 28 2.3.1. A polgári igények kifejezésére képes állam szervezeti formáinak kitapogatása zajlik a nyilvánosság és az egyesülési mozgalmak segítségével. Az 1825től a reformországgyűlések egységesnek tűnő törekvéseiben megfigyelhető a terménykivitelt szolgáló, kereskedelem javítását célzó közlekedési lehetőségek megteremtésének, illetve a vámrendszer megváltoztatásának szándéka, mely a mezőgazdasági árutermelésbe bekapcsolódott nagybirtokos arisztokrácia és középbirtokos nemesség érdekeinek felelt meg. A Napóleon elleni háborúk gazdasági és katonai kudarcokban bővelkedő évtizede megtapasztaltatta a középbirtokos rétegekkel is, hogy az új haditechnika alkalmazása és a mezőgazdasági technika korszerűsödése nélkül nem tudnak elég erőt felmutatni, politikai súlyuk elenyészik. Kezdik felismerni a korszerű tudás, oktatás jelentőségét. Törekvéseik egymást erősítve fogalmazódtak meg az 1825-27. évi országgyűlés által kiküldött bizottságokban, így a kereskedelmi és közgazdasági bizottságban, alapul véve az 1790-91. évi országgyűlési bizottságok munkálatait. 2 ^ A nagybirtokos körök magyar gazdaság fejlesztését célzó tevékenységükben úgy tűnik előnyben részesítették az alapítványi és részvénytársasági formát, melyek létrejöttét egyesülési, egyesületi alakzatok előzik meg. (Szervezésükhöz a véleménycsere helyszíneként az 1827-ben létrejött a Nemzeti Kaszinó, melynek tagjául Széchenyi rokonát, Metternichet is megnyerte.) Széchenyi fogékonyságát a tudomány és nemzeti nyelvű kultúra iránt bizonyára ösztönözte édesapjának Hajnóczyhoz fűződő kapcsolata"^ és múzeumalapító hagyománya. Feltehetően ennek is betudható, hogy az országgyűlési követek 1827. nov. 3.-i kerületi ülésén Széchényi anyagi felajánlást tett, lehetővé téve a Magyar Tudós s érezték ez intézmény szükségét, mely annak szabad gyakorlatát biztosítaná." Deák úgy látja, hogy ezt a szükséget pótolja Angliában „a népgyülekezetek alkotmányos szabadsága", Franciaországban pedig az annyi „phasisokon keresztülment assotiato jussa", melyet a kormány leginkább törekedett korlátozni mindannyiszor, valahányszor önkényt akart gyakorolni a nemzeten. im.:Deák Ferenc beszédei I. 163. 1, Csizmadia Andor: A polgári államépítés Deák Ferenc politikai nézeteiben, Gazdaság- és Jogtudomány X. évf. 1976. 1-2. sz. 90. 1. Magyarország egyletei és társulatai 1868-ban. Hivatalos Statisztikai Közlemények. Bp., 1880. (Megjegyezzük: az öszeadás nem hibátlan.) MT. 5/1, Bp., 1980. 639-663. 1. Bónis György: Hajnóczy József. Bp.1954. 30-53. 1.
