Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Oriné Fodor Márta: Az egyesülési szabadság és a félállamiság jelenségének jogi kapcsolata történeti példák tükrében, a polgári kor kezdetén

• 1.3.5. Hajnóczy érvelésében a törvényhozó hatalom engedélyezési és felügyeleti joghatóságáról szól. Érthetővé válik érvelése, ha megismerjük álláspontját az országgyűlési tárgyak kérdésében. Szerinte az 1715. évi 59. tc és az 1723. évi 115, 116, 119, 122. tc. alapján általában minden az országgyűlési tárgyak közé sorolódik, ami a köz javára vonatkozik (közigazgatási-politikai, katonai, közgazdasági) rendszerkialakítás és ellenőrzés tekintetében is, beleérti az ifjúság nevelésének módja eszközei meghatározását is (1723. évi 70. tc), kivéve a fejedelemnek fenntartott 1715. évi 30. tc. szerinti vallásügyet.-^ Ez nem azt jelenti, hogy Hajnóczy a végrehajtás fejétől a főfelügyelet jogát megvonja. A magyar kancellária közjogi előadója Hajnóczy munkájáról az 1715. évi 59. tc. kapcsán azt írja, hogy az országgyűlés a nevezett tárgyak rendszerének kidolgozásában, nem pedig általában illetékes, azaz következtetve a végrehajtás kérdésében nem. A fent idézett 1723. évi törvényekre hivatkozva megállapítja, hogy politikai, majd katonai ügyekben is kidolgozták a rendszert, a kormányszerveket megalakították. A közjogi előadó a továbbiakban megállapítja: Az 1723. évi 115. tc. a közgazdasági rendszer kidolgozását a helytartótanácsra bízza azzal a kikötéssel, hogy a tervet mutassák majd be az országgyűlésnek, a 116. tc. pedig a kereskedelem fellendítését - a közjó érdekében előnyös, hasznos intézet létesítésére, a tőkeelőlegezés módozataira vonatkozó javaslattételt az uralkodó illetve az országgyűlés felé - szintén a helytartótanácsra bízza. ^ 1.3.6. A gyakorlatban a nemesi autonómia alapján létrejött szabadkőműves páholyok megerősítésüket a királytól kérték?® Értelmezésünkben ez azt jelenti, hogy létrejöttek privelégizált egyesülési szellemű testületekéi melynek keretében lehetővé vált, hogy a szabadon csatlakozó és befogadott nem nemes tagok a társaság céljaihoz illeszkedő tevékenységekre nézve a személyes szabadságukat érintő jogokat szerezzenek. Itt már a szabadságot jelentő jog nem rendhez, hanem tevékenységhez kapcsolódik és megvilágítja az egyéni szabadság összetettségét, részszabadságokból történő kiépülésének folyamatát. 2. A nemesi egyesülési szabadság határai, a centralizáló Habsburg hatalom szorításában. 2.1. A Habsburg vezetés alatt álló tartományokban I. Miksa alatt vette kezdetét a hivatásos hivatalnokság és a hatalom állandó központi szerveinek kiépítése. Magyarországon a hatalom központosítására a kormányszékeken keresztül I. Ferdinándtól kezdve történtek kísérletek, ami a felvilágosult Hajnóczy: Magyarország országgyűléséről és annak szervezetéről szóló közjogi értekezés. 245. 1. (Az oktatás ügye is felségjogként például a Mária Terézia által 1777. évben kibocsátott Ratio educationis óta elvben a királyi igazgatás és kezdeményezés területe.) Hajnóczy: A magyar országgyűlésen javaslandó törvények lényege. 1790., 94. 1. O. lt. Kanc.Acta Gen. 3088/1793. im.: Hajnóczy: Magyarország országgyűléséről és annak szervezetéről szóló közjogi értekezés. 245. 1. Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Bp., 1900. (reprint) 1993. 365367. 1. Josef Baron: Das Deutsche Vereinswesen und der Staat im 19. Jahrhundert. Göttingen, 1962. 24. 1. (Dernburg korporációnak nyilvánítja, Rehbein és Rheinecke az ALR-re hivatkozva privelégizált társaságnak tartják a szabadkőműves páholyokat.)