Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Oriné Fodor Márta: Az egyesülési szabadság és a félállamiság jelenségének jogi kapcsolata történeti példák tükrében, a polgári kor kezdetén

mára, utaljunk a nemesi közélet nyilvánosságára, a követutasítási rendszerre, melyben ismeretlen volt a választott képviselő elidegenedése küldőitől.^ 1.3. Benda Kálmán, Csizmadia Andor, Bónis György kutatásai világítottak rá arra, hogy Hajnóczy József a rendi kor igazgatási szervezetének átalakítási módjáról, a királyságnak az egyházhoz való viszonyáról, korszakán túlmutató, polgári kori közjogunkat megalapozó elméleti tevékenységet fejtett ki, melyben az egyesülés kérdését is érintette.

4

' 1.3.1. Bónis mutat rá arra, hogy az általa elképzelt nemesi vármegye lényegében már a területi érdekeltségű birtokosok polgári tartalommal megtöltött önkormányzata. Elképzelése szerint hivatalt, katonai tisztet ingatlannal, jószággal rendelkező honos vállalhatott volna, és birtokszerzési képességgel mindé?! született magyar, azaz honpolgár rendelkezett volna. A született magyar honpolgárhoz sorolja a Magyarországon, Erdélyben, Horvátországban, Szlavóniában, Szerémségben, s miután visszacsatolták, a határőrvidékeken valaha is birtokos lakosoktól harmadíziglen leszármazókat, még ha külföldön is születtek, melyhez a külföldiektől az országban születetteket is hozzáérti.^ 1.3.2. A város szervezését taglaló reformjavaslatában egyrészt gátat akart szabni a városi élet kormányszéki bizottságok útján történő irányításának, másrészt a tizedesség intézményének felhasználásával a városi választott közösséget valóban választottá akarta tenni s meg akarta szüntetni a patríciusoknak a város irányításában évszázadok óta fennálló rokoni és érdekközösségét.^ 1.3.3. Míg az angol és francia forradalmak végére az emberi jogokat a hatalommegosztással az abszolutizmus önkényének korlátozási szándékával fogalmazták meg, nálunk ugyanez - mint Bónis megállapította - a magyar területi érdeket háttérbe szorító Habsburg kormányzat elleni harccal és a nemesi előjogokon alapuló rendi állam átalakításának nagy feladatával kapcsolódott össze. ^ A királyi vármegye területén élő várjobbágyi (servientes regis) és a nemzetségi szállásbirtokosok 13. században megindult szövetkezési folyamatában kialakult együttműködési, kommunikációs módok intézményesültek a nemesi vármegye szervezeti rendjében. A jogi gondolkodás fejlődésének e jelenséghez való viszonyát mutatja, hogy Frank Ignácz (A közigazság törvénye Magyarhonban, Budán 1845, V.szakasz 77. §. 138. 1.) testületekről (corporatio, corpus collegium), vagy személyek Egyeteméről, Közönségéről (personarum universitas) szól, részletező felsorolásából (78-86. §) hiányzik a nemesi vármegye és a község is. Suhayda János (Anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokról és az azóta a legújabb időkig hozott törvényekhez alkalmazva. Bp. 1874. VI.fej. 52. § 62-63. 1.) a jogi személyek, testületek között már felsorolja a köztörvényhatóságokat, a községeket is. Megjegyezzük, hogy az elméleti tisztánlátásban visszalépést jelent, hogy Béli Gábor (Magyar Jogtörténet az államalapítástól 1848-ig, Pécs, 1995. 9-10. 1.) tankönyvében a jogi személyek felsorolásából például a szabad kerületeket, vagy a protestáns közönségeket és azok egyetemeit kihagyta. Ruszoly József: Alkotmánytörténeti Tanulmányok 1. k. Szeged, 1991. Benne: A rendi képviselet és a népképviselet között című tanulmányában a magyar alkotmányfejlődés egyik sajátosságaként a rendi képviselet kontinuitás jegyeit megőrző átalakulásáról beszél. 23. 1.; Magyarország története 1790-1848-ig 5/1, Főszerk.: Mérei Gyula, szerk.: Vörös Károly, Budapest, 1980. Benne: Benda Kálmán 70-103. 1. A továbbiakban: MT. 5/1. Hajnóczy József közjogi politikai munkái. Sajtó alá rendezte Csizmadia Andor. Bp.1958. Benne: Egy magyar hazafi gondolatai néhány, az országgyűlésre tartozó dologról. 34. 1. Továbbiakban: Hajnóczy Bónis György: Hajnóczy József, Budapest, 1954, 260-261. 1. Bónis György: Hajnóczy József, Budapest, 1954, 268. 1.