Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Takács Imre: Az alkotmánybíróság jogfejlesztő szerepéről

ellenőrzése nem tartozik a hatáskörébe, és az alkotmányossági panasz beterjesztésének feltételeként megszabott jogorvoslati eszközök teljes körű igénybevétele amúgy is elegendő garanciát nyújt a jogkeresők számára, ebben az esetben szükségesnek tartotta a beavatkozást. Az alkotmányossági panasz a családjogi törvénynek a bírói értelmezését kifogásolta, ami kizárta a vér szerinti szülő kilétének megismerését. Az alkotmánybíróság határozata nem korlátozódott az alkotmányellenesnek minősített törvényhely megsemmisítésére, hanem kiterjedt annak állandó és egységes bírói értelmezésére is. Túl az eddigi vitákon,

28 a határozat modellértékűvé válhat, ha a tetszhalott alkotmányjogi panaszt úgy keltenék életre, hogy megalapozott panasz esetén az alkotmányellenesnek minősített normán kívül még a konkrét ügyben hozott hatósági aktust vagy bírói ítéletet is megsemmisítené az alkotmánybíróság.

29 Parttalanná válhat az alkotmánybíróság hatásköre annak a generális klauzulának az igénybevétele folytán, amelynek alapján a törvényhozás egyéb törvényekben is megállapíthat hatáskört az alkotmánybíróság számára. Ezzel a lehetőséggel az önkormányzati törvény, a népszavazásról szóló törvény és a felsőoktatásról szóló törvény megállapításakor élt az országgyűlés. Kétharmados törvény esetén nem is vetődik fel a kérdés, de egyszerű szótöbbséges (ún. feles) törvény esetében már kifogásolható, hogy az alkotmánybíróságról szóló törvényben megállapított hatásköröket egyszerű törvénnyel kiegészíti az országgyűlés. Az alkotmánybíróság ex officio is eljárhat a törvényben megállapított esetekben. Nem kizárt azonban az „önindító képesség" sem, hiszen érkezhetnek indítványok az alkotmánybíróság holdudvarából is. Az ilyen esetek rejtve maradnak. Nyilvánvaló azonban az ún. lavina-effektus, amikor az alkotmánybíróság kiterjeszti az alkotmányossági vizsgálatot az indítványban nem kifogásolt törvényhelyekre is.

30 A „lényegi összefüggés" fogalmát a magyar alkotmánybíróság is átvette.

31 A büntető perben a vádindítványhoz, a polgári perben a pertárgyhoz való kötöttség érvényesül. Az alkotmánybírósági eljárásban egy sor perjogi alapelv mellőzhető, a felek klasszikus szembenállása és a kontradiktórius eljárás hiánya, a csak kivételesen történő személyes meghallgatás, a korlátozottan alkalmazott nyilvános tárgyalás nem elhanyagolható deficitet halmoz fel az állampolgárok jogismeretének lehetséges gazdagításával szemben. Szembetűnő, hogy az alkotmány és az alkotmánybíróságról szóló törvény eltérő módon fogalmazza meg a köztársasági elnöknek a számára kihirdetésre 28 Fürész Klára: Az igazságszolgáltatás alkotmányos szabályozása. Társadalmi Szemle 1995/12. 29 Az alkotmányjogi panaszt a törvényhozó összemosta a normakontrollal, amennyiben a panaszos csak az ügyében alkalmazott norma alkotmányellenességére hivatkozhat. Míg azonban a normakontroll sem szubjektív feltételtől nem függ (személyes érintettség), sem eljárási feltétele nincs (lehetséges jogorvoslatok igénybevétele), sem határidőhöz nem kötött, azaz bárki bármikor kezdeményezheti, az alkotmányjogi panasz előterjesztése feltételekhez kötött. Schmidt Péter elképzelhetőnek tartja azt a megoldást is, hogy az alkotmánybíróság a döntést alkotmányellenesnek nyilvánítaná, ami a panaszost feljogosítaná a norma megsemmisítésére hivatkozással új eljárás kezdeményezésére, illetőleg a döntést hozó szervet kötelezné az eljárás lefolytatására. In: Az alkotmányozás jogi kérdései, 74-77. o. 30 14/1990. (V. 27.) AB határozat. 31 Pl. a 60/1994. (XIII. 24.) AB határozat.