Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Takács Imre: Az alkotmánybíróság jogfejlesztő szerepéről

TAKÁCS IMRE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG JOGFEJLESZTŐ SZEREPÉRŐL A magyar alkotmánybíróság működésének elemzésében nem szorítkozhatunk a jogi dogmatikai módszer alkalmazására. A megértés és az objektív értékelés érdekében a történetiséget és az összehasonlítást ebben az esetben különösen szükségesnek tartjuk. Ezért előre kell bocsátanunk, hogy a hatáskörre, szervezetre és eljárásra vonatkozó alkotmányjogi kérdések háttereként a társadalmi és politikai feltételek meghatározó szerepével is foglalkozunk. Az európai országokban felállított alkotmánybíróságok feladata mindenütt a demokratikus jogállamiság biztosítása volt. Ez az igény azokban az országokban jelentkezett döntő súllyal, amelyekben a diktatórikus rendszer bukása után a demokratikus erők az alkotmányos jogállam megteremtését elsődleges feladatuknak tekintették. Az alkotmánybíráskodásnak a politikai elhatározáson túl azonban további elengedhetetlen feltétele, hogy az adott ország rendelkezzék az alkotmánybíráskodás alapjául szolgáló hatályos alaptörvénnyel. Altalános érvénnyel megállapíthatjuk, hogy az alkotmánybíráskodás szerepe messze túlmutat az alkotmánytechnikai funkciókon, nem korlátozódik a hatalmi ágak szakjogi kiszolgálására. Az alkotmánybíróságok védelmezői a demokratikus értékeknek: az emberi és állampolgári jogoknak, a demokratikus intézményeknek. Korlátozzák a közhatalmat a civil társadalommal és az egyénnel szemben való túlméretezett beavatkozástól. Őrködnek az alkotmányosság megtartása fölött. Mindezek a megállapítások finomításra szorulnak, ha egy-egy ország alkotmánybíróságát vizsgáljuk, hiszen mindenütt találunk az általánostól eltérő sajátosságokat.

1 A magyar szabályozás összehasonlító vizsgálatában szinte szokássá vált a német példa átvételének hangsúlyozása. Hatáskörét tekintve az NSZK alkotmánybírósága egy feldíszített karácsonyfához hasonlítható, de a miénk még ennél is szebb, mert átvettük a francia megoldásból az előzetes 1 Pl. a francia alkotmány a népszuverenitást gyakorló legfelső képviseleti szerv, a törvényhozás döntéseinek bírói felülvizsgálatát elutasítja. Az 1958. évi alkotmány az előzetes alkotmányossági kontrollt tette lehetővé azzal, hogy a létrehozott Alkotmánytanácsnál kezdeményezni lehet a törvényjavaslatok vizsgálatát, illetőleg az ún. organikus törvények és a nemzetközi szerződések esetében kötelező az alkotmányossági ellenőrzés. Az Alkotmánytanács gyakorlata az alapjogok védelme terén erősen közeledik az európai alkotmánybíróságok gyakorlatához. A legelső európai alkotmánybíróság az 1920. évi osztrák köztársasági alkotmány alapján jött létre. Felállítása a bécsi normativista iskola elveiből egyenesen következett. Hans Kelen szerint a törvényhozó szabad jogalkotó szervnek és nem jogalkalmazónak tekinti magát. Ezért független szervre kell bízni az alkotmánysértő törvényhozási aktusok megsemmisítésének a jogát. Ez a független szerv az alkotmánybíróság. Svájcnak nincs külön alkotmánybírósága. A Lausanne-ban székelő Szövetségi Legfelső Bíróság csak a kantonális törvények alkotmányosságát vizsgálhatja, a szövetségi törvényekkel szemben igénybevehető kontroll a referendum.