Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)
KONFERENCIA - Kállay István: Szabad királyi városok levéltárai
a levéltár őrizetébe. Ez a levéltárnokoknak mellékjövedelmet jelentett, ami azonban az 1840-es évektől kezdve csökkenő tendenciát mutat. Kiemelve szeretnék szólni Győrről, a Városi Levéltár újbóli megnyitása alkalmából. Győr a legősibb szabad királyi városaink közé tartozik, hiszen kevés város dicsekedhet XIII. századi szabadságokkal. Győr 1271-ben nyerte el e privilégiumot, megkapva Székesfehérvár polgárainak jogait. A XV. század közepétől elzálogosították, káptalani mezőváros lett. Mária Terézia, akinek célja volt a szabad királyi városok számát növelni, 1743-ban emelte újból királyi rangra Győrt. Levéltára legrégibb része a török időkben elveszett. Iratanyaga a XVI. század közepétől van, összefüggően - a többi városi levéltárhoz hasonlóan - a XVIII. század elejétől, a török utáni időktől van meg. Az önállóság visszanyerése együtt járt az irattermelés növekedésével. így érthető, hogy 1750 körül a városháza bővítése során a levéltár is nagyobb lett. 1758-ban az udvari kamara előterjesztést kért olyan személy alkalmazására, aki az iratanyag rendezésére és a levéltár vezetésére alkalmas lenne. Ettől az időtől mégis mintegy 100 év telt el, amíg a város önálló levéltárnoki tisztséget szervezett. A rendezést Deáky József kezdte meg, majd 1790-től Schopf Ferenc főjegyző folytatta. Az anyag újabb rendezését Sefcsik Ferenc végezte el. Őt követte a levéltárnoki székben Bay Ferenc. 1950-ben a város levéltárát egybeolvasztották a Győr-Moson Megyei Levéltárral. 1969-től a megyei tanács hatáskörébe került. 1952 után a városi iratok két évtizedre a városháza alagsorába kerültek. 35 A rendszerváltozást követően a székesfehérvári Városi Levéltár példája nyomán Győr Város Önkormányzatának Közgyűlése egyhangúlag megszavazta a Városi Levéltár szervezését. Győr Megyei Jogú Város Levéltára 1994-től tevékenykedik a Rákóczi úti épületben. Megerősítve azt az Európában elfogadott alapelvet, hogy az iratok tulajdonjoga alapján kell a levéltárakat szervezni és fenntartani. JEGYZETEK 1. A városi levéltárak történetéről számos közlemény jelent meg: az ott elmondottakat nem akarom megismételni. Ezek: Pálfy Ilona: Városi levéltáraink kezdetei. Levéltári Közlemények 18-19. 1941. - Juhász Viktor: A városi levéltár selejtezése. Levéltári Közlemények 17. 1939. - Pálfy Ilona: Városi levéltáraink és feladataik. Városi Szemle. Bp., 1938. - Felhő Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története. Levéltári Híradó 5. 1965. 1-2. sz. - Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. Bp., 1970. I. 420., 499., 557. - Balázs Péter (szerk.): Magyarország levéltárai. Bp., 1983. 138., 215. 2. Corpus statutorum 11/2. 96., 97., 146., 213., 276., 310., 314., 380. Kassa, 1563., 1607., 1640., 1687., 1697., 1718. - IV/2. 107. Besztercebánya, 1555. 3. Corpus statutorum III. 731. Szeged, 1725. - IV/2. 660. Esztergom, 1723. - 724. Pécs, 1742. - V/2. 432. Pécs, 1723. - 445. Sopron, 1727. 4. Székesfehérvár Város Levéltára. Protocollum sessionale 1703. febr. 6. - 1729. márc. 18. 5. Protocollum sessionale 1745. szept. 5. - MOL E 315. Pester Cammer-Adm, Fasc. 81. 1788. aug. 28. No 3416. - Acta politica et juridica 1823 (1793). No 633.
