Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

Dányi Dezső: A győri piac és élelmiszer árai

elterülő városhalmazba tartozik. Amint várható volt, árszintje és ármozgása közepes, a hegyvidék, a bányavárosok, vagy a délvidék, illetve a határmenti régiók árszintjéhez, ártrendjeihez viszonyítva. Az előzőekben röviden összefoglalt analízis azt érzékelteti, hogy Magyarországon a 18. század utolsó negyedében - Nyugat-Európához hasonlóan - már megszűnt a korábbi századokat jellemző zárt, elszigetelt gabonapiacok rendszere (12). A monetarizmus térnyerése, a gabonaexport terjedelme, a katonai-, közületi élelmezés és raktározás nagyságrendje, a hivatalos és nem hivatalos árinformációk szervezetének fokozatos kiépülése bizonyára elősegítette a regionális gabonaárrendszer kialakulását. A tengelyen, vízi úton való szállítás kidolgozott tarifái, a tekintélyes távolságokat áthidaló hadi és katonai szállítások regulái pedig azt bizonyítják, hogy a korabeli szállítási technika - a nehézségek ellenére is egyik eleme volt a regionális gabonapiaci rendszer működésének. Megjegyezzük egyébként, hogy a 19. század húszas éveinek végén a hazai piackörzetek kétséget kizáróan kialakultak (13). A győri és bécsi gabonapiac között évszázados kapcsolat alakult ki. Várható tehát, hogy a győri gabonaexport tükröződik a két város gabonaárainak viszonylatában. Az 1775-1805 évi - alábbi grafikonban és táblázatban bemutatott - győri és bécsi gabonaárak valóban azt igazolják, hogy - hasonló módon változott a két városban a gabonaféleségek ára, azaz az inflációs és deflációs periódusok azonos időszakban formálódtak ki és az időközi árváltozás is hasonló arányú volt; - mennél alacsonyabb volt azonban Győrben a gabona ára, annál magasabb árakat jegyeztek fel a bécsi piacon, és megfordítva. Másként fogalmazva, ha a hazai gabonatermés bőséges volt és az árszint alacsony, akkor nagy volt a bécsi importőrök, vagy győri exportőrök nyeresége. Ha azonban válságos időszakokban megnőtt a győri búza ára, akkor szerényebb volt a külkereskedők haszna; - a 18. század utolsó negyedében a győri gabonaféleségek külkereskedelméből eredő nyereség (pontosabban fogalmazva a profitráta) növekvő irányzatú. Jellemző, hogy a búza külkereskedelmi nyereségének trendje a legmeredekebb. 18. A búza győri-bécsi árrelációja, 1775-1799 300 250 r 200 150 100 50 0 \ \ \ v \ /"\ / 7 \ 1 V a- _—-r JÍI o* 2- <n »o hí~ t- F ¡9 50 * *° K K K ?•>• K. I«- 1«¡5 ff S fep fi 0*0)0 f-, tv. cü § g (Lásd a T12. láblát.) -A győri búzáira —l—A bécsi írtöbblet