Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR JELESEI - Mónus Imre: Dr. Bay Ferenc

BAY Ferenc a zenekultúra szervezője Mint arra a tanulmány elején utaltunk, már 1929. októberében elismerte a város vezetősége: „... zenei téren szép eredménnyel működik." Tudott dolog, hogy nagyon sokat tett a zene szolgálatáért, ám ehhez képest kevés emlék maradt ránk. Tagja volt a GyÉZE Énekkarának, számos előadáson szerepelt előadóként, megemlékezéseket tartott, cikkeket írt stb. Leginkább kedvelt zeneszerzőiről nyilatkozik meg. Ilyen volt ROSSINI, BARTÓK, MAHLER, stb. Alighanem ő volt az első - Győrött bizonyosan -, aki BARTÓK-ról és KODÁLY-ról úgy szólt, hogy fölhívta azok figyelmét, akik e két zsenit kevésbé ismerték-kedvelték. Mégis LISZT és BARTÓK azok, akikért legtöbbet szólt. Az irodalomjegyzékből kitetszik, hogy mily sok írásban állított emléket. A legkiemelkedőbb mégis, hogy a Győri Zenei Hetek rendezvényeinek egyik szellemi irányítója és a két zseni szellemében áll eggyé a műsor 1956-ban és 1957-ben. 1940-ben országos hírű rendezvénysorozata volt a városnak az Országos Dalosünnep. Ennek egyik jelentős szervezője volt és ennek befejeztével díszplakettel ismerte el a város vezetősége tevékenységét HALMOS Lászlóval és FODOR Kálmánnal együtt.

39 A zenekritikus Az írásait föltüntető bibliográfia jelzi, hogy mily sok zenei tárgyú írást hagyott maga után. Nagyon fontos ezek között, hogy kemény szavú kritikusként működött a Győri Nemzeti Hírlapnál. Mint ilyennek az első igen jelentős megnyilatkozása 1937. szeptember 12-én volt. Akkor írta a lapban a „Korszerűtlen elmélkedések a kritika szabadságáról" című, ma is elgondolkodtató cikkét. Ebben többek között ezt mondja: „... a kritika a művészet szükséges kiegészítője". Hangoztatja, hogy ez a műfaj a közönség érdekében és a művészek segítése végett létezik. így zárja: „Rendíthetetlen azonban hitünk, hogy az egyéni és a véleménynyilvántartási szabadságot soha senki sem védelmezte meg puszta hallgatással, hanem egyedül a szavak és a cselekedetek hatalmával."

40 A GyNH 1940. május 17-én tudatja, hogy: „Bay Ferenc dr. tb. főjegyző városi főlevéltárnokot a Győri Nemzeti Hírlap zenekritikusát a májusi választmány felvette a Sajtókamara III. osztályába, a szakírók csoportjába." Valamilyen nézetkülönbség lehetett azonban a szervezet és BAY között, hiszen másfél év múlva 1941. november 20-án ugyanabban a lapban az áll, hogy kilépett a kamarából. A nevezett újságban azonban zenekritikusi írásai változatlanul megjelentek. Jegyezzük meg, hogy a Kamara eleve jobboldali szervezkedés volt. BAY ezt hamar felismerte és mert ő balodali érzelmű egyéniség volt, nem érezte jól magát abban a szervezetben.