Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR JELESEI - Mónus Imre: Dr. Bay Ferenc

Munkakörét - nem éppen jószántából - átadja PERNESZ Gyulának, maga pedig vállal olyan helyismereti munkát, amit részben kevés bejárással, részben a lakásán el tud látni: régi újságokat, folyóiratokat „céduláz" a várostörténeti munka segítésére. Ezekben az években fordítja németből ECKER János naplóját.

13 Lakásuk a hajdani Városi Kultúrházban volt, édesanyjával közösen, aki azonban 1960-ban meghalt. A Bartók Béla Megyei Művelődési Központ megalakulásakor el kellett ezt hagynia és a Bartók Béla úton kapott lakást. Ott élt haláláig, 1975. április 9-ig. Munkássága elismeréseként 1954-ben megkapta a „Szocialista Kultúráért" kitüntetést, 1956-ban pedig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a „Szocialista Munkáért" érdemrendet adományozta neki. Nyugdíjba vonulásakor a „Munka Érdemrend" ezüst fokozatával tüntették ki. BAY Ferenc munkába áll Már SEFCSIK Ferenc betegsége idején a polgármester szóbeli utasítására megkezdi könyvtári működését. 1933. július 21-én „A levéltár és közkönyvtár rendezése" ügyében följegyzést ad be a polgármesterhez, s ebben két pontban foglalja össze a legsürgősebb tennivalókat: 1. / „A levéltár és könyvtár újból való felleltározása", amelyet részint a gyarapodások bevezetésének elhanyagolása, továbbá a gondatlan nyilvántartások tesznek múlhatatlanul szükségessé, 2. / „A könyvtárban...megállapítottam, hogy többszázra rúg azon könyvek száma, amelyek nem csak hogy a katalógusban nem fordulnak elő, hanem mégcsak nincsenek is leltározva..." Ez időben forradalminak számító intézkedése, hogy elkészíttette a könyvtárnak a városházán belüli új elhelyezésére szolgáló tervezetét HÜBNER Tibor műépítésszel. Ez a helyiség már 41.400 kötet befogadására lett volna alkalmas. Minden az időben korszerűnek mondható helyisége és felszerelése lett volna, ami egy könyvtárnak lételeme. (109/933.) Feltűnő, hogy e tervezetben, s későbben is alig esik szó a levéltárról, amit fokozatosan átenged munkatársainak. Bár csak 1940 szeptemberében írja Varga Endre a vidéki levéltárak helyzetéről Győrre vonatkozóan: /BAY / „Az egyesületi és közművelődési ügyek állandó polgármesteri előadója, ezenkívül mint tb. főjegyző egyéb közigazgatási ügyeket is referál... jelenleg a levéltárral legfeljebb napi két órát foglalkozhatik." „...a levéltárban egyáltalán nem dolgozhatik... A könyvtári segédtiszt /JENÉI Ferenc/ filozófiai doktorátust, az irodasegédtiszt érettségit tett /Cserhalmi József/".

16 Könyvtárvezetési elgondolásait tőle megszokott körültekintéssel fejtette ki „Könyvtárpolitikánk célkitűzései" c. írásában 1939-ben, amikor már úgy helybéli, mint nemzetközi ismerete bőven volt.

17 BAY Ferenc a könyvtáros „Te vagy az ország leglelkesebb könyvtárosa" - írja róla és neki az OSZK főigazgatója 1937 februárjában. Látni fogjuk, milyen sok irányba segítette ezt