Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Lenkefi Ferenc: Francia hadifoglyok Győrben az első koalíciós háború idején (1794-1795)

gusztus 20-án Budától engedélyt arra, hogy napi 3-4 alkalommal, megfelelő kísérettel, maguk a franciák hordhassák a vizet. A százados jelentésében megemlítette, hogy aznap egy 52 fogolyból álló menetoszlop érkezett a városba. Barco, a Haditanács várható rendelkezésére utalva, másnapi válaszában egyelőre az addig alkalmazott gyakorlat fenntartását adta utasításba, utalva arra, hogy ellenkezője a helyőrségi szolgálat rovására menne, s az őrséggel történő kapcsolatfelvételre és szökésekre adna módot.

23 Az 1794. évi első nagy összesítő kimutatás szerint, amely 11 594 fogolyban maximálta Magyarország és tartományai kapacitását, Győrben július hónapban [ebből kiderül, hogy a 600 fővel indult transzport már augusztus 1. előtt és nem hiánytalanul megérkezett a városba] 8 számvivő őrmester, 36 őrmester, 69 tizedes, 32 őrvezető, 7 dobos, 34 gránátos és 360 lövész közlegény, míg a lovasságtól 2 őrvezető, összesen 548 fogoly élt, tehát még 52 ember számára volt hely, amit minden bizonnyal az előbb említett kis szállítmánnyal töltöttek be.

24 Az októberi, hasonló összesítés szerint Győrben 5 számvivő őrmester, 6 őrmester, 91 tizedes, 32 Őrvezető, 6 dobos, 33 gránátos és 343 lövész közlegény volt, összesen 526 fogoly, míg 74 hely maradt üresen.

25 Az 1895. január kimutatás megerősíti a csökkenő tendenciát, ugyanis ekkor 479 közfogoly élt a helységben.

2 1794 őszére, bár év közben, főleg a fogoly szállítások alatt adódtak nagy veszteségek, az állandó elhelyezési pontokon stabilizálódott a helyzet. Az évszakváltással azonban a rendelkezésre álló, nem igazán hatékony eszközök híján ismét tömeges megbetegedésektől kellett tartani. Győrből Huber zászlóaljkirurgus szeptember 30-án terjesztette fel tudósításait, amelyekben mind a foglyok, mind a saját legénység betegállományát feltüntette. A három fő csoportba sorolt betegségnemek (febres, morbi interni, morbi externi) fajtáinak felsorolása után közölte, hogy a saját állományból 42 fő beteg, 26 lábadozik. A franciák között 27 372 beteg, közülük 219 lábadozik, 29 ember meghalt. Huber felmérését a kassai, hasonló jelentéssel együtt Starker tábori törzssebész október 5-én továbbította a budai Főhadparancsnoksághoz, kiegészítve azzal, hogy a betegek az ágyneműhiány miatt kettesével fekszenek az ágyakon, vagy puszta szalmán, a földön. Figyelmeztetett arra is, hogy a zord időjárás eljövetelével megfelelően szellőztetni sem lehet, s emiatt is nő a fertőzésveszély.

28 Az Erdélybe utazott Barco-t helyettesítő Kavanagh lovassági tábornok október 6-án rendelte el, hogy a helyi ellátóraktárakból utaljanak ki szalmazsákokat, téli takarókat, ágyneműket. Győr esetében a Helytartótanácsot is megkereste, kérve, hogy a betegek szűkös elhelyezése miatt fenyegető járványveszély kivédésére és a megfelelő elkülönítés érdekében a saját legénység, a tisztek, valamint a seb orvosok részére hálópénz ellenében a városban vagy másutt a megyében 29 kvártélyt biztosítson.