Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Grábics Frigyes: Szent László győri kultusza

Az előzményeket ott kell kezdeni, hogy a Szent István Társulat Könyvkiadó (1852), eredetileg „Jó és olcsó könyvkiadőtársulat" (1848) rendeltetése szerint kötelességének tudta a bukovinai és moldvai katolikus magyarok ellátását is. Az istensegítsi dominikánus lelkész külön is részletezte az ottaniak vallási és nyelvi ellátatlanságát. Nyilvánvaló lett, hogy a Szent István Társulat a régi keretben a felmerült igénynek nem tud megfelelni. így alakult meg 1861-ben a Szent László Társulat. Működését az első 25 év után így jellemezte a krónikás: „Szolgálta a magyarságot, nemcsak a nemzeti érzés fokozása, hanem a hazai intézmények a tudomány, a művészet, ipar előmozdítása által. Megtartja magyaroknak kivándorolt véreinket azáltal, hogy Romániában, Bukovinában, Boszniában, Amerikában iskolákat, kápolnákat, kórházakat és más szükséges intézményeket létesít. (...) Szilárd vallásosság, virágzó haza, külföldön is buzgó nemzeti érzés: ezeket az eszményeket írták Szent László nevéhez. Csak természetes, hogy a társulat elsőnek Győrött bocsátotta le gyökereit. Még Simor püspök hívta fel a társulat szervezésére az egyházmegyét." Simor János esztergomi érsek korábban így emlékezett: „Rajta leszek, hogy amint kedves győri egyházmegyém volt egyike a legelsőknek, amely a Szent László Társulatot bőséges szeretetadományaival tettleg gyámolítá..." A győri csoportot megalakulásakor Zerpák János és Nogall Károly vezette, 1886-ig Winterl Antal, 1906-ig Mohi Antal, utána Ruschek Antal. Tehát mindig a káptalan tekintélyes tagjai, több esetben városplébánosok. Winterl rendszeresítette a havi összejöveteleken az ismeretterjesztő, de mindig a társulat alaptevékenységéhez kapcsolódó tárgyú felolvasásokat. Működését hozzáigazította a Szent László-napi eseményekhez, évi közgyűlésén kérte fel a június 27-i ünnepi szónokot. Ismételten hangoztatta, hogy az ünnep nemcsak az egyházé, hanem a városé is. Közreműködött a társulat a megemlékezés végleges rendjének rögzítésében: reggel 8-kor mise a székesegyházban, utána körmenet, ennek főcelebránsa a püspök vagy a városplébános, majd befejezésül az ünnepi prédikáció. Az 1868-i körmeneten vonult fel először a társulat új, igen szép zászlaja alatt, szeptemberben pedig itt tartotta a társulat - egyébként első vidéki - vándorgyűlését. A kétnapos program eseménye volt Fábián István úttörő jelentőségű tanulmánya a hermáról és Kubinszky Mihály megrázó leírása a csángók sorsáról. Volt némi politikai felhangja a körmenemek a kilencvenes évek egyházpolitikai harcai idején, viszont emelkedett hangulatú 1911-ben a társulat félszáz éves jubileuma. Ugyanekkor ünnepelték azt is, hogy a társulat egykori, a kőbányai Szent László-templom építésében jeleskedő elnökét, Várady Lipót Árpád ekkor már győri püspököt a társulat országos védnökévé választották.

1 A körmenet június 27-hez kapcsolódott, először napján, később a következő vasárnapon. Még később a megelőzőn, néha úgy, hogy beleférjen a diákok szorgalmi idejébe. Esetenként bonyolította az időpont kitűzését, hogy a László-nap beleesett Űrnapja oktávájába. Az útvonal a fogadalmat kiváltó esemény