Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)
GYŐR MÚLTJA - Federmayer István: Újabb adalékok Révai Miklós győri éveihez
Első alkalommal a Latina II. könyvének IX. elégiájában köszöntötte Fengler Józsefet az ünnepélyes püspöki beiktatás alkalmával. 38 A II. József híveként ismert püspök megjelenése felszabadította Révai elfojtott, csak néha-néha kibuggyanó ellenérzését a feudális klerikalizmus ellen. Közismert volt az a kifakadása, melyet Batthyány hercegprímás ellen intézett a Gróf Barkótzi Ferenc esztergami érsek és Magyar ország Prímása hamvainak c. költeményében, s mely a Költeményes Holmi egy Nagyságos Elmétől c. kötet bevezetéseként jelent meg. A főpapság iránt érzett ellenszenvét erősítette Szily János, a hazai feudális klerikalizmus egyik bástyájaként ismert szombathelyi püspök is, aki a Magyar Költeményes Gyűjtemény anyagi támogatásában igencsak szűkmarkúnak mutatkozott. 39 így értehető, hogy Révai azonnal megragadta az alkalmat, hogy a lelkét nyomó gondjait az új püspök elé tárja. Holott már öt éve csak magyar verseket írt, most latinul köszönti az új főpásztort. (Bizonyára azért, mert az akkor még nem tudott magyarul.) A szokásos ünnepélyes és örömteli szavak után olyan kényes kérdéseket kezd boncolgatni, melyek a kor alapproblémái Európa-szerte, s melyek valószínűleg József türelmi rendeletének, az egyházakkal kapcsolatos intézkedéseinek hatására foglalkoztatták. Hajdanában, míg Krisztus tanítása szerint dolgozott az egyház, vagyis a szeretet állt tanítása középpontjában, minden rendben volt. 40 Ám a gazdagság és a hatalom utáni vágy megrontotta az erkölcsöket, s a magára hagyott nép a tudatlanság, s ennek gyermeke: a babona sötétségébe zuhant 41 Mennyi bűn, szenvedés forrása lett ez! Azt, aki szembe mert szállni e felfogással, sok bajba keverték, a pokol tüzével fenyegették. 42 (Már-már protestáns gondolat!) Ez után hozza elő magánsérelmét: a helybeli egyházi hatalmasságok nem erkölcsös életét nézték, hanem részint külsőségek (paphoz nem illő szegényes ruházata), részint koholt vádak alapján már-már száműzetésbe kergették. 4 ' Bizonyára arra az incidensre céloz, melyet Schogg Kristóf püspöki helynök intézkedése indított el. Ugyanis a még akkor (1784-87) állástalan, s ennek következtében igen szegény, rongyos ruhájú Révaira felhívta a piarista rendfőnök figyelmét, s kérte, hogy rendeljék vissza a rendházba. 44 Ezt megelőzendő a Költeményes Gyűjtemény nyomtatásával is elégedetlen Révai Pozsonyba „menekült". Igen jellemző azonban Révai gondolatvilágára, hogy a feudális állapotok iránt érzett ellenszenve sem volt elegendő ahhoz, hogy a francia forradalom szélsőséges polgári nézeteit tegye magáévá. Az arany középút követője marad e kérdésben, amikor versét e gondolattal folytatja: A számtalan igazságtalanság ellenhatást szült: a sötétség elűzésére elszánt csatasorok szegültek egymással szembe. Ámde semmi sem tökéletes ez ég alatt, s így az ellenhatás még borzalmasabb eredményt hozott. A féktelen szabadosság a társadalom fekélyes testrészeivel együtt az egészségeseket is lemetszette! 43 A sztoikus bölcs beletörődésével zárja gondolatsorát: nincs középút! Mindkét
