Győr 1956. II. A forradalom utóvédharca - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)
Mellékletek - Életrajzi adatok
1956. október 25-én javaslatára a színház több dolgozója a NÉKOSZ-indulót énekelve csatlakozott a felvonulókhoz, jelszavaikkal a pártvezetés hibáit bírálták. A pártház lépcsőjén elmondott beszédében hitet tett Nagy Imre és politikája mellett, követelte Magyarország szuverenitásának helyreállítását. Miután a megyei börtön előtt rálőttek a tömegre, mindent elkövetett a további vérontás megakadályozása érdekében, eredményesen járt közben a politikai foglyok kiszabadításáért. Másnap részt vett a Győri Ideiglenes Nemzeti Tanács megalakításában, ő lett az értelmiségi tanács elnöke. Délután Szigethy Attila megbízta, hogy Mosonmagyaróváron teremtsen rendet, vegye elejét a további vérontásnak. Miközben a laktanyában a katonákkal tárgyalt, a tömeg beözönlött a kapun. Hiába próbált több helyről is erősítést szerezni. Letartóztatta a parancsnok politikai helyettesét, akit a városházán átadott a Nemzeti Tanácsnak, két másik katonatisztet pedig azok kérésére vitt el gépkocsijával Győrbe. 27-én megbízták a Győri Rádió adásainak politikai ellenőrzésével, délután a Nemzeti Tanács ülésén felszólalt a dunántúli ellenkormány terve ellen, hangsúlyozva, hogy legfőbb feladat Nagy Imre mögé fölsorakoztatni a demokratikus elemeket. 28-án egy szélsőséges tüntetés hatására Szigethy Attila átmenetileg lemondatta pozíciójáról. November 4-e után tért vissza a politikai életbe, felvette a kapcsolatot a Hazánk című lap szerkesztőivel, cikkeket is írt az újságba. A színházon, kulturális rendezvényeken keresztül próbálta meg ébren tartani '56 szellemét. A Győri Megyei Bíróság halálos ítéletét a Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte. Kivégezték. Grábics Frigyes 1924-ben Győrött született. Kisiparoscsaládból származik. Bölcsészegyetemet végzett. A Megyei Könyvtár munkatársa. A győri írócsoport tagja. A forradalom idején a sajtóiroda helyettes vezetője. Előzetes letartóztatásba 1957. április 8-tól került. A GY. M. B. B. 748/57 számú ítéletével nyolc hónapos börtönnel sújtotta. Jobbágy Kálmán 1914-ben Kecskeméten született értelmiségi családban, apja: kereskedelmi iskolai tanár. Iskolai végzettsége műszaki egyetem, vagongyári mérnök. A forradalom idején a Vagongyári Munkástanács tagja. November 4-e után a Megyei Tanácshoz delegálja a munkástanács, hogy a dolgozók érdekeit képviselje. Aktívan részt vesz a Megyei Tanács V. B. munkájában. 1957. április 2-tól közbiztonsági őrizetben, július 6-tól előzetes letartóztatásban van. A Gy. M. B. B. 0028/57. sz. ítéletével négy év börtönre ítéli. Dr. Kéri József 1924-ben született Lajosmizsén. Paraszti családból származott. 1945 őszén kezdte meg tanulmányait a jogi egyetemen. Részt vett a MADISZ-mozgalomban, később a NÉKOSZ szervező instruktora lett. Ebben az időben a Nemzeti Paraszt Párt tagja volt, 1948-ban az egyesüléskor az MDP-nek a tagja. 1948-ban Győrffy István nevét viselő jogász kollégium igazgatója. 1949-től a büntetőjogi tanszéken tanársegéd. 1953 januárjától a Minisztertanácsnál működik, mint Kiss Károly személyi titkára. Nagy Imre első minisztersége alatt a Minisztertanács párttitkára, és az adminisztrációs csoport vezetésével bízták meg. Nagy Imre leváltása után, mint politikájának támogatóját, a Minisztertanácsnál betöltött minden funkciójáról leváltják és a Győri Megyei Ügyészség vezetésével bízzák meg.
