Győr 1956. II. A forradalom utóvédharca - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)
Mellékletek - Életrajzi adatok
Szabó Emil 1928-ban Szőnyben született. Négy polgárit végzett, a Vagongyárban műszaki tisztviselő. 1950 óta tagja az Irócsoportnak. 1957. március 6-tól van előzetes letartóztatásban. A Gy. M. B. B. 748/57. számon négy évre ítélte, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság 2 évre módosította. Szebeni János 1924-ben Szegeden született, kisiparos családból származik. A háború előtt műszaki rajzolóként, majd 1947-től újságíróként dolgozott. A forradalom idején a Győri Rádió munkatársa. 1957. július 2-tól van előzetes fogvatartásban. A Gy. M. B. B. 0018/1957. számú ítéletével hat évi börtönre ítélik, melyet a Legfelsőbb Bíróság a T. Nbf. II. 19/1957. ítéletében kilenc évre emelt. Sziqethv Attila Kapuvár született, 1912. március 10-én. Meghalt Győrben, 1957. augusztus 12-én. Alkalmazotti családban született. A polgári iskola elvégzése után jegyzőként dolgozott Kapuváron. Az 1930-as évek derekán csatlakozott a népi írók mozgalmához. 1939-ben, a megalakulás évében belépett a Nemzeti Parasztpártba, 1943-ban részt vett a szárszói konferencián, itt került közelebbi barátságba Veres Péterrel. A világháború idején támogatta az antifasiszta ellenállókat, többeknek nyújtott átmeneti menedéket. 1944-től részt vett a Békepárt néven újjáalakult kommunista párt tevékenységében. 1945-től a Parasztpárt helyi szervezését vezette, 1945-től tagja a megyei képviselőtestületnek. 1947ben a Nemzeti Parasztpárt színeiben lett országgyűlési képviselő, mandátumát 1957-ig megtartotta, noha a kommunista pártba nem lépett be. 1950-től a megyei tanács elnökhelyettese volt. 1953-ban Nagy Imre zászlaja alá állt. 1954-ben a reformok mögé sorakozó Magyar írók Szövetségének Győri Csoportja a díszelnökévé választotta, októberben pedig ő lett az új irányvonalat erősíteni, támogatni hivatott Hazafias Népfront Győr megyei szervezetének alelnöke. Nagy Imre (átmeneti) bukásával megtört Szigethy eddig meredeken fölfelé ívelő politikai karrierje is. Az 1954. évi tanácsválasztáskor már a VB jelölőlistájára sem került fel, az újra hatalomra jutott Rákosi elsorvasztotta a népfrontot is. Rövid ideig állás nélkül maradt, majd a papíron még létező Nemzeti Parasztpárt budapesti központjában kreáltak számára politikai munkatársi állást. Megoldást azonban csak az jelenthetett számára, amikor Erdei Ferenc közbenjárására kinevezték a Kistölgyfai Állami Gazdaság igazgatójának. A forradalom kitörésekor is ez volt a munkahelye. 1956. október 26-án lett a Győri Ideiglenes Nemzeti Tanács elnöke. A győri forradalom vezetőjeként arra törekedett, hogy régióját emberáldozat nélkül vezesse át a múlt bűneitől megtisztult demokratikus szocializmusba. November 4-e után egy ideig a Kádár-kormány is respektálta, de a belügyi szervek már 1956/57 telének végén szorgalmazták ellene az eljárás megindítását, amikor Szigethy egy népfrontküldöttséggel Bulgáriába utazott. 1957. május 6-án tartóztatták le, néhány nappal később fosztotta meg mandátumától a parlament. Május 17-én cellájában öngyilkosságot kísérelt meg, és amikor a Győri Honvéd Kórházba szállították, másnap kiugrott az ablakon. 1957. augusztus 12-én, harmadik kísérletével véget vetett életének.
