Győr 1956. II. A forradalom utóvédharca - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)
november 16.
Kora délelőtt már együtt ült a munkástanács, hogy megtárgyalja az emberi szabadságjogoknak ezt a nyilvánvaló lábbal tiprását. Elmondotta az egyik tanácstag, hogy Veszelovszky László tanácstag lakásán is jártak fegyveresek az elmúlt éjjel, de Veszelovszky László nem engedte be őket, s így azok hajnaltájban eltávoztak, s bár a lakásába nem lőttek be, lövöldöztek is. A munkástanács néhány tagja már tegnap korán reggel a rendőrségre sietett, hogy követelje a törvénytelenül letartóztatott dolgozók szabadon bocsátását. Mintegy háromórás tárgyalás eredményeként valóban szabadon bocsátották valamennyiüket. Egy eset vitás: egyesek Dosztál Józsefet tegnap délután a pápai vonatra látták felszállni, tehát feltételezhető, hogy eltávozott a városból. Gruber Lászlóval szemben viszont, aki a vagongyári fegyveres őrség parancsnoka volt és ilyen minőségben szabálytalanságokat követett el, bírósági eljárás indul, amelyet nyilvánosan fognak megtárgyalni. A munkástanács tagjait ezután természetesen az foglalkoztatta elsősorban, hogy kinek a keze van benne a törvénytelen intézkedésekben. Az nyilvánvaló volt az első pillanatban, hogy ilyen kezdeményezés nem tulajdonítható a szovjet katonai parancsnokságnak. Az azonban valószínűnek látszott, hogy — amint ezt a szovjet katonai parancsnokság részéről is elmondották — feljelentés érkezett az említett dolgozók ellen valakinek a részéről. — A feljelentés lényegében arról szólt, hogy részben szovjet hadsereg elleni uszítást végeztek, részben a munka felvétele ellen lázítottak. — Az eljárás mindenképpen törvénytelen. Ha valaki ellen tények alapján kifogás merül fel, azt bírói eljárás útján vonják felelősségre a független magyar bíróságon, de a magunk nevében is a legmesszebbmenőkig tiltakozunk a törvénytelen őrizetbevételek, letartóztatások ellen. Hátra van még az a kérdés, hogy kik voltak a feljelentők? Nyilván olyanok, akik nagyon jól ismerik a gyárat, a körülményeket, az embereket. A gyanú elsősorban azokra a sztálinista-rákosista volt vezetőkre irányult, akik a legutóbbi időkben, még a forradalom napjaiban is fenyegetésekkel, a megfélemlítés eszközeivel próbálták tartani pozíciójukat. Elhatározta a munkástanács, hogy Gárdos Károly, Bartha Gyula, Bauer Ferenc, Bedők Lajos, Bánki Endre, Lovas Ferenc, Száva Jakab, Horváth Ferenc helyzetét a munkástanács fegyelmi bizottsága megvizsgálja és jelenlegi beosztásukból leváltja őket, ám elhelyezésükről gondoskodik, hogy ne kerüljenek az utcára, ne maradjanak kenyér nélkül. — Szaló Lajos neve is szóba került, de mellette nyomós érveket említettek a munkástanács tagjai: Szaló Lajos