Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

október 10. - 3. Az értelmiség részt kér... GY-S-M Hírlap

lennie a formával. Bírálta a gazdasági és kulturális életben még ma is divatos titkolódzást, az egymásnak ellentmondó hivatalos rendeleteket és a titokban hozott ellenkező értelmű utasításokat. Szót emelünk mondotta a Soproni Egyetem megszüntetése ellen is. Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke, még augusztusban megígérte, hogy intézkedik ez ügyben, de a mai napig sem értesültünk róla, hogy ez ügyben történt valami. Gyulai professzor, az egyetem tanára, ugyancsak szenvedélyes hangon követelte a kettészakított egyetem körüli huza-vona megszüntetését. A Soproni Egyetem tervbe vett átköltöztetése Miskolcra, már-már műemlékrombolás számba megy mondotta. Az az érzésünk, hogy miként Arisztofanesz Felhők című drámájának kakukkvárában az égnek tartó füstöt, úgy az Oktatásügyi Minisztériumban is elzárják kérésünket, nehogy magasabb fórumok elé jusson. Nemcsak hibák történtek, hanem súlyos bűnök is Peéry Rezső hasonlóan érvelt a Soproni Egyetem megmentése ügyében, majd kitért az értelmiségi határozat megvalósításának vitás kérdéseire. „Nem hiszek abban mondotta, hogy ezt a fontos feladatot szavakban, cikkekben el lehet intézni. Abban hiszek, hogy az értelmiség ügye az egész dolgozó nép ügyének megnyugtató elintézésével oldható meg." Hangsúlyozta, hogy a szocializmus építése akkor tért le a jó útról, amikor a vezetők nem hallgattak az okos és megfontolt szakvéleményekre. Az értelmiség úgynevezett visszahúzó erejéről szólva kijelentette: sokat beszéltek már erről, de azt nem mondták meg, hogy ez az úgynevezett visszahúzó erő sajnos nem érvényesülhetett akkor, amikor a párt, és állami vezetés helytelen irányba vitte az ország építésének munkáját. Elmondotta, hogy véleménye szerint nemcsak hibák történtek, hanem súlyos bűnök is, mint például ártatlanok kivégzése, a nagylengyeli olajmezőn folytatott rablógazdálkodás, Brennbergbánya tönkretétele, s az egyetemi felvételeknél még most is tapasztalható lelketlen eljárási mód. A funkcionáriuskérdésről szólva kijelentette: „Véleményem szerint nincs ők és mi, csak mi vagyunk. Önök pedig miértünk, az egész dolgozó népért vannak." Az egész országban kibontakozó széles körű demokratizmus ugyancsak jelentős helyet foglalt el a felszólalásokban. A soproni Molnár József úgy jellemezte az értelmiségi ankétot felszólalása kezdetén: „Fojtó, nehéz hangulatot tartalmazó légkörből kikerül az ember a friss levegőre. Ezt érzem mindenütt. Bár megmondom őszintén, még ma is tapasztalom, hogy a gondolat és a kimondott szó között helyenként különbség, valamiféle szűrő van. Azt szeretném, ha mindenki bátran kimondhatná, amit gondol, s ahogy érez." Hangsúlyozta,