Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)
Szakolczai Attila A Győri
parasztságot példájuk követésére. 101 A szovjet agresszió következtében 5én elmaradt a munka felvétele, helyette tárgyalások kezdődtek az MSZMP megyei vezetésével a munka folytatásáról, a dolgozók követeléseiről. A munkástanács elutasította az üzemen belüli pártszervezetek felállítását, ragaszkodott ahhoz, hogy a szakszervezeti vezetőket megyei szintig a tagság válassza meg, és az üzemi munkástanácsok jogainak megőrzéséhez, sőt területi munkástanácsok felállításához. Az MSZMP részéről Sárosi mindent elismert és elfogadott noha hangsúlyosan csak a maga nevében, egyetlen kérése volt csak: a vagongyár vegye fel a munkát, mert az ő példáját követi a megye ipari munkássága, és csak a munka beindításával lehet rendezni a problémákat. Az elkövetkező napokban a vagongyári munkástanács többször is a munka felvétele mellett foglalt állást, ezt azonban nem tudták keresztülvinni, Vadas főmérnök tiltakozásképpen le is mondott tagságáról. A munkástanács tárgyalt a munka felvételéről a város szovjet katonai parancsnokságával. Követelték a nehézfegyverzet részleges, majd teljes kivonását a városból, hogy a rendfenntartást vegyes karhatalom (a szovjetek mellett magyar honvédek) vegye át, és hogy a szovjetek se a gyári, se a városi vezetés szervezeti felépítésébe ne szóljanak bele. A vagongyári munkástanács november 7-i ülésén fogalmazta meg a legfontosabb politikai céljait. Meghatározó szerepet követeltek a helyi irányításban, országos szintre kívánták emelni a kapcsolattartást a munkástanácsokkal, és hitet tettek a forradalom legalapvetőbb követelései mellett: egyenjogú kapcsolatok kiépítése a szocialista és az összes többi országgal, a Varsói Szerződés revíziója és a szovjet csapatok kivonása, titkos, demokratikus választás, a szakmai szervezetek vezetőinek alulról történő, titkos választása, teljes amnesztia a harcokban részt vevőknek. A vagongyár ezen felhívásához csatlakoztak a győri üzemek, így ez a város munkásságának programjává, követelésévé emelkedett. Mindebből a helyi vonatkozású követelések átmenetileg meg is valósultak. A munkástanács közleményeit cenzúrázatlanul hozta a helyi sajtó és rádió, s november 13-án is csak eredménytelen kísérletre futotta a hatalom erejéből, amikor megpróbálta ellenőrzése alá vonni a gyár hangos híradóját. A munkásság november 9-én képviselőket küldött a városi és a megyei tanács végrehajtó bizottságába, sőt a vagongyári munkástanács