Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

Szakolczai Attila A Győri

csatlakoztak hozzá. A veszélyessé váló helyzetet átmenetileg azzal oldotta meg valaki,

80 hogy elvágta a mikrofon vezetékét. Somogyvári ekkor fegyveresei kíséretében a rádióhoz ment, hogy a győrinél szélesebb nyilvánosság előtt mondhassa el fegyverbe szólító szózatát. Ez azért volt különösen veszélyes, mert e naptól a balatonszabadi rádióadó munkástanácsának döntése értelmében az ottani nagyadó is sugározta a győri rádió adását, így az nemcsak az ország egész területén, de azon kívül is fogható volt, 1 Somogyvári beszéde tehát az éteren keresztül rendkívül széles tömegekhez juthatott volna el. (Érdekes sajátossága a dolognak, hogy a fegyveresei kíséretéhen máris diktátorként viselkedő Somogyvári nem mulasztott el a megfélemlített Szabó Györgytől írásos engedélyt szerezni, hogy elmondhassa beszédét a rádióban.) Pális Pálékat azonban értesítették Somogyváriék érkezéséről, egyben felhívták őket, minden eszközzel igyekezzenek megakadályozni a beszéd sugárzását, hiszen az beláthatatlan következményekkel járhat, veszélybe sodorhatja mindazt, amit eddig jószerivel véráldozat nélkül sikerült Győrött elérni. A rádiósok, arra hivatkozva, hogy élő adás megy, javasolták Somogyvárinak, hogy egyelőre csak szalagra mondja el beszédét, és azt majd később, de még a nap folyamán adásba adják. Ennek a megoldásnak ugyanakkor megvan az az előnye is, hogy a későbbiekben szükség szerint többször is lejátszhatják. Somogyvári végül beleegyezett ebbe, és szalagra mondta azóta sokszor emlegetett beszédét, ami azonban soha nem ment adásba a győri rádióban.

82 A felvétel elkészülte után Somogyváriék egy ideig a stúdióban várták a közvetítést, majd visszamentek a Városházára, de a hozzájuk csapódott győri tüntetők közül számosan a rádiónál maradtak, követelve Somogyvári beszédének sugárzását. A rádiósok telefonon Szigethy Attila tanácsát, segítségét kérték, aki pedig a vagongyár munkástanácsához fordult: segítsenek felszámolni az ellenkormány alakítását célzó forradalomellenes puccskísérletet. Pálisék közölték: nem hajlandók adásba adni a beszédet, de kérték, hogy valaki a Nemzeti Tanács részéről is hallgassa azt meg, és szerelje le az épület előtti tüntetést. A tanács Petőcz Miklóst és Burián Zoltánt küldte a rádióhoz, akik a beszédbe belehallgatva megerősítették a rádiósok ítéletét: nem mehet adásba. Ehelyütt felelősséggel nem lehet nevet írni, hiszen napjainkban többen vállalják maguk] ezt a tettet, de a korabeli források is több embert neveznek meg, a kérdés egyelői megválaszolhatatlan. L. 66. számú dokumentumot.