Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)
Szakolczai Attila A Győri
Ismételten hitet tett Nagy Imre mellett, akinél — szavai szerint — becsületesebb, a vezetésre inkább alkalmas embert nem ismer. Ekkor szólt közbe az előző napon a katolikusok nevében beszédet mondott Horváth Lajos székes-egyházi lelkész, hogy ő ismer ilyet: Mindszenty József hercegprímást, mire a mögötte ülő dr. Tóth István, aki a megyei tanácson aznap reggel megalakult munkástanács képviseletében érkezett a gyűlésre, mérgesen replikázott: marhaság. Szigethy 1957-ben mint igen zűrzavaros napra emlékezett október 27-ére: az emberek „jöttek, mentek, többen berohantak, ézót kértek" . 62 Hasonlóan vélekedett az ülésről dr. Tóth István, aki hamarosan ott is hagyta a megbeszélést, de Bóna László is, aki kora reggel elkészítette Horváth Lajossal a katolikus papság követeléseit 63 azzal a céllal, hogy fölolvassák, tapasztalva azonban a valós helyzetet, úgy döntött, hogy nem érdemes előhozakodni azzal. Az előző nap estéjén Tihanyi Zoltán vezetésével felállított városházi Őrség, amit Markó István rendőr hadnagy vezetésével egy rendőrökből álló szakasz is segített, még nem tudta ellátni feladatát, a nap folyamán Tihanyinak Éliás őrnagytól és a helyi kiegészítő parancsnokság parancsnokáról, Mag Pál őrnagytól kellett segítséget kérnie, hogy biztosítani tudja az ülés többé-kevésbé zavartalan megtartását. Ezen a gyűlésen is felmerült ellenkormány alakításának gondolata, de nem úgy, ahogy ezt a kádárista történetírás elterjesztette. Nem a Nagy Imrekormány mellé, az országot kettészakítva javasoltak dunántúli kormányt, hanem annak helyére Szigethy Attila vezetésével, mert a felszólalók szerint a szovjet csapatok behívásában, a statárium elrendelésében bűnös Nagy Imre nem élvezi a lakosság bizalmát, így alkalmatlan a vezetésre. Ugyancsak felmerült a budapesti felkelőknek nyújtandó fegyveres segítség gondolata is. Mindkét elképzelést lelkesen támogatták az épület előtti téren tüntetők, akik hangszórókon keresztül figyelték az ülésen elhangzottakat. Szigethy mindkettőt ugyanúgy elutasította, mint előző nap, hangsúlyozva, nem vállal a történelem előtt olyan felelősséget, hogy a város nevét ellenkormány alakításának szégyenteljes tettével mocskolják be. A tömeg egy része ekkor Szigethy ellen kezdett tüntetni, de a többség elnyomta hangjukat. Közben az ülésteremben Bóna László is Szigethy mellett szólalt föl. Akárcsak a Nemzeti Tanács elnöke ő is elutasította az ellenkormány, valamint felfegyverzett fiatalok Budapestre küldésének követelését, a Szigethy Attila vizsgálati iratai. Az 1957. 08. 01-i kihallgatás jegyzőkönyve. L. 12. számú dokumentumot.
